Vitézy hiába ér el a 20% feletti eredményt, a fővárosi közgyűlésbe lehet, hogy be sem jut majd?

Ha az LMP listáját 7%-ra mérik, és kap is annyit, akkor a listát vezető miért nem jutna be?

Pláne, hogy szerintem aki leszavaz rá mint főpolgármester jelöltre, az hamarabb választja az LMP listáját mint bármely másét. Már csak azért is, mert az átlagembereknek bonyolult lesz az egész procedúra.

Örülnek ha megtalálják a húzónevet...

┌─ Tisztelt, 2-es válasz írója! (2024. máj. 28. 08:46)

Sok a pontatlanság a közvélemény kutatások eredményeinek közlésekor.

Az egyik ilyen – ráadásul igen fontos – a tűréshatár értéke. Nem százalék, hanem százalékpont, ± előjellel.

1000 fő megkérdezett esetén, akik az elmélet szerint kellően reprezentálják a teljes érdekelti kört (szavazásnál a szavazáson résztvevőket) az elméleti hibahatár ±3,1 százalékpont; ilyen kis mintánál megközelítőleg sem csak ±3% a pontatlanság.

Ha százalék lenne – ahogy közölni szokták, és amivel ez alapján te számoltál –, akkor gyakorlatilag pontosak lennének a közölt adatok, különösen a kisebb értékek esetén; holott épp azoknál a nagyobb a bizonytalanság. Ezzel szemben ±3 százalékpont az eltérés, ami azt jelenti, hogy a kérdésben közölt adatok alapján a FIDESZ–KDNP listájának 28%–34%, a DK–MSZP–P listájának 20%–26%, a TISZA listájának 13%–19%, az MKKP listájának 9%–15%, Vitézy–LMP listájának 4%–10%, a MOMENTUM listájának 3%–9% a felmérés szerint várható eredménye. Persze, például nem valósulhat meg, hogy mindnek a felső határhoz közelít a ténylegesen elért értéke. ─┘

Választások esetén a másik fontos, az úgynevezett „teljes lakosság körében”, illetve a „biztos pártválasztók körében” mért eredmény kérdése.

Amikor közlik, hogy a felmérés, milyen módszerű kérdezéssel, mikor készült, és hány főt kérdeztek meg, akkor ehhez adják meg az elméleti hibahatárt.

Azt már nem adják meg, hogy a megkérdezett – pl. 1000 főből – hányan voltak, akik biztos pártválasztók és elmennek szavazni. Ha ez pl. 600 fő a megkérdezettekből, akkor ennél az eredményközlésnél már sokkal nagyobb az elméleti hibatatár ±százalékpontos értéke, mint 1000 fő esetén.

Nem tudom, tisztelt kérdező, hogy az általad közölt adatok a teljes lakosság körében mért adatok, vagy a biztos pártválasztók körében. Nagyon nem mindegy; nem tudom, hogy a kérdésben ismertetett adtok melyik körbe tartozók.

A választás tétje a mandátumszerzés. Ilyen „lötyögős” tartományban levő értékek esetén egy-egy listánál több mandátumnyi eltérés is lehet. Különösen lényeges, hogy hány lista eredménye billen lefelé, olyan mértékben, hogy nem érik el a mandátumosztási küszöböt. Ha itt pl. akár kettő is, akkor ennyivel kevesebb lista közt osztanak ugyanannyi mandátumot; máris nem az itt közölt százalékokkal lesz arányos a szerzett mandátumok aránya.

Elnézést kérek tisztelt kérdező; lehet, hogy tapasztalatod szerint az adott közvélemény kutató a legpontosabb, de ez kétes érdem, ha olyan lényeges kérdésben ők sem tudnak választ adni, hogy a felsorolt 6 listából 6, vagy 5, vagy 4 szerez egyáltalán mandátumot. És a mandátumszerzőknél sem mindegy, hogy 1-2 mandátummal kevesebbet, vagy többet kapnak.

Első gondolatom az volt, hogy majd a választás után visszatérünk a pontosságra, de ekkora tól-ig határokba nem nehéz beleférni.

„A Medián a legpontosabb közvélemény-kutató cég. Az ő méréseiket nagyon komolyan kell venni.” Ezt azért nagyon alaposan át kéne gondolnod.

Az általad közölt adatok a ±3 százalékpont beszámításával és → a valóság:

DK 20%–26% → 16,62%, mellé ment,

TISZA 13%–19% → 27,34%, csúnyán mellé ment,

Kutyapárt 9%–15% → 7,89%, mellé ment,

Vitézy listája-LMP 4%–10% → 10,15%, mellé ment.

#5

Hogy te milyen okos vagy így utólag! 🤣

Főleg hogy nem jó amit írsz.

Ez volt az utolsó mérés:

[link]

Ez alapján elég pontosan megjósolták ,igen.