Miért van az, hogy az értelmiségi ember képes végig gondolni mi jó és mi rossz, mégis az ostoba, napról napra élő emberek döntenek az országunk sorsáról?

Miért van az, hogy az értelmiségi ember képes végiggondolni mi a jó és a rossz, aztán mégis ilyen buta kérdések kerülnek kiírásra?

1. attól mert valaki végig tudja gondolni mi a jó és a rossz még nem feltétlen dönt jól

2 attól mert az értelmiségi hoz egy döntést, még nem biztos, hogy jól döntött vagy a döntése helyes, jó

3. attól mert valaki nem képes szándékosan végiggondolni mi a jó és a rossz, még dönthet jól, dönthet helyesen

4. az értelmiségiek a társadalom csak egy részét alkotják, a döntéseket viszont közösen kell meghozni. Az értelmiségnek nem joga mások helyett dönteni, hanem kötelessége a többieknek elmondani, megmutatni a döntési lehetőségeket, azok előnyeit, hátrányait, következményeit. Hogy jól tudjanak dönteni.

5. mindig, minden döntés mögött vannak értelmiségiek is akik támogatták, az esetek nagy részében azonban a döntések nem voltak sem jók, sem helyesek, sem erkölcsösek, sem értelmesek. A brüsszeli vezetést is értelmiségiek alkotják, de alig találni olyan döntést amit meghoznak ami jó, helyes, erkölcsös és értelmes. Pedig tuti tudják mi a jó és a rossz, szándékosan hozzák meg a rossz döntéseket, aztán etetik a népet a propagandával, miért is kell nekik többet fizetni azért, hogy valakik százezerszám mehessenek meghalni és megnyomorodni egy olyan háborúba amihez amúgy az EU tagjainak semmi közük.

Kezdjük ott hogy az értelmes ember belátja a függöt magára kell hagyni és nem foglalkozni vele.

Ergo

El kell hagyni az országot és csináljanak amit akarnak.

Egyrészt a tudás csak annyit tesz, hogy tisztában vagy az ok-okozati láncokkal, következményekkel, de értékrendet önmagában nem ad.

Másrészt senki sem polihisztor. A humán oldal, bölcsészek, stb. leginkább okoskodnak és idealistáskodnak, mindezt természettudományi háttér nélkül, vagy félműveltként, mert egyszer-kétszer hallották olyan szájából vagy biztos úgy van. Az ilyeneknek az egója nem engedi, hogy más megvilágításba helyezze az eddig felhalmozott információkat, hogy a saját dobozán kívül kezdjen el gondolkodni. Olyan, mint egy vallási fanatikus, csak nem az "úr mondá" van mögötte, hanem a saját, személyes, individuális hitrendszere, amit addig felhalmozott és amit betonnal bástyázott körül.

A természettudományok művelői pedig sokszor szakbarbárok és mert szakmájukon belül sikeresek, ebből merítik egójukat, hogy máshoz is jobban értenek az átlagnál és a társadalom is megerősíti őket ebben, mert ha valami magasabb tudású ember mond dolgokat, akkor az ilyen 8 általánost végzett valakik áhítattal figyelik, ha az illető szimpatikus számukra. Közben meg lehet, hogy valami hatalmas ökörséget mond vagy ő is csak azt ismételgeti, amit olvasott valahol, ahol valami professzorra hivatkoztak forrásmegjelölés nélkül, vagy megjelölték ugyan a forrást, de hiába doktor, ha nem a szakmájában az, vagy hiába szakmabeli, ha megvették vagy idős, demens korára megkattant az agya, csak a tudása miatt kevésbé nyilvánvaló a leépülés és jobban funkcionál, cserébe az egója is nagyobb, mert hát mégiscsak egy professzor, még ha laposföldhívő is.

Harmadrészt van rengeteg haszonleső, elvtelen értelmiségi, aki értelmiségi státuszából fakadóan bárhol megvetheti a lábát.

Például ha egy orvos is vagy, mikor vagy óvatosabb? Ha anyádat műtöd, vagy ha egy vadidegent, akire még neheztelsz is? És nem kizárt, hogy pont a "durr bele bumm" radikális módszerekkel fogsz célt érni, de ha meghal a beteg is nyugodtabb maradsz, hogy hasznos tapasztalat volt.

Így van ez azokkal, akik távolról ugatnak bele bármilyen ország belügyeibe. Vagy leléptek, amikor szorult a hurok és utána meg okoskodnak, hogy mit hogy kéne. Ez egyénileg is bosszantó, mikor a Pesten meg Nyugaton dolgozó unoka pofázik bele a nagyszülők dolgába, akik vidéken otthon maradtak. Vannak benne igazságok (pl. pénzbeosztás, egészséges táplálkozás, stb.) de attól még hogy ezeket az elveket követik, nem lesz egyikből se agysebész és nem fog otthon annyit keresni, mint az, aki pont azért ment ki, mert kint jobb az élet.

Ez így működik. Azért mennek ki oda, mert ott jobban lehet keresni. Aztán azért jönnek ide azok, akik kint nyugdíjasok vagy kint már megunták a munkát vagy megszedték magukat, mert itt többet lehet fogyasztani ugyanabból a pénzből. Ha itt is ugyanaz lenne az ár-bér színvonal, akkor nem akarnál öregségedre itt maradni, hanem mennél Keletebbre és így tovább.

Ez kisebb egységek terén, nemzeten belül is így van (Pesten jobban lehet keresni, mint Szabolcsban vagy multinál, mint a sarki fűszeresnél) és globálisan is.