Magyar Péter segítene a Fidesznek és Orbánnak a kommunista örökségükkel leszámolni, azzal hogy megnyitná a komcsi ügynökaktákat? Inkább megköszönni kéne nekik ezt.

Az a helyzet gyerekek, hogy az ún ügynök akták jelentős része totálisan hiányos, vagy egyszerűen értelmetlen lenne nyilvánosságra hozni, ugyanis a " felek" nagy része már nem is él...

Csak jelzem, 35(!) éve volt a rendszerváltás, ha utána, vagy akkor ez nem valósult meg, akkor ideje elengedni ezt.

Kérdező NINCSENEK ügynökakták.

Bárki bemehet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárába ami 2003 óta létezik és átolvashatja az összes történészek által már oda betett iratot még online is.

35 éve foglalkoznak azzal, hogy a rendszerváltáskor tömegesen elégetett, megsemmisített dokumentumok mellett ami megmaradt abból mi az ami valódi történelmi anyag, bizonyíték, jelentés, dokumentum és mi az amit pont azért hamisítottak, hogy megzsaroljanak vele valakit vagy befeketítsenek, elítélhessenek.

Ha bármi lenne ezekben a dokumentumokban amit fel lehetne használni Orbánék ellen akkor azt már évtizedekkel ezelőtt napvilágra hozták volna, hiszen az ellenfeleik pont azok akik a rendszerváltás előtt ezeket az iratokat legyártották, hamisították, akik másokat megfigyeltek, zsaroltak.

Most is megteheted te magad is hogy kutatóként bejelentkezel és utána nézel az iratoknak. No hajrá!

"KI FORDULHAT ÁLLAMPOLGÁRI KÉRELEMMEL A LEVÉLTÁRHOZ?

A betekintési eljárás kérelem alapján indul meg. Állampolgári betekintési kérelemmel bármely bel- és külföldi természetes személy fordulhat a Levéltárhoz

A bel- és külföldi személy, mint kérelmező lehet: ...

3. Feljogosított: Bármely érintett - teljes bizonyító erejű magánokiratban - adhat meghatalmazást/megbízást bárkinek, hogy a Levéltárban őrzött, rá vonatkozó adatokat megismerhesse. Az iratok megismerésére az a személy is jogosult, akit a megfigyelt, vagy a harmadik személy halála előtt erre írásban feljogosított.

4. "Bárki": az a személy, aki a Levéltárban őrzött adatokat szeretné megismerni (és az Ásztltv. 5§-a alapján fordul a Levéltárhoz). Ebben az esetben az iratokat az 5.§ alapján, az azokban foglalt korlátozásokkal készítjük elő."

[link]

Reméltem, hogy Magyar Péter okosabb ennél, minthogy ezt ő is meglovagolja...

Ahogy írták: egyrészt az úgynevezett "ügynökakták" az ÁBTL-ben kutathatóak. Támogatói nyilatkozattal, kutatóknak. Illetve mindenkinek jogában áll kikérni a rá és a felmenőire vonatkozó jelentéseket. Nem lenne sok értelme megnyitni a laikusoknak. Az "ügynökakták" egy köznapi gyűjtőnév az ügynökök viselt dolgaira. De ez nem egy csomag iratanyag és nem is egy fondban van. Arról nem is beszélve, hogy az 1950-től 1989-ig terjedő időszak nem statikus, az iratok gyűjtőhelye is változott. Történészként tudni kell, hogy az ember mit hol keressen. Vannak pl. az M-dossziék, amikből azt látjuk, hogy "Takács" fedőnevű ügynök miket jelentett. De ebből nem tudunk meg sokkal fontosabb dolgokat, hogy pl. "Takács" milyen módon került kapcsolatba az ügynökhálózattal. Addig kínozták a börtönben, amíg belement? Vagy tényleg jó elvtárs volt, aki örömmel jelentgetett? Ezekből nem igazán az ügynökökre, hanem a megfigyelt személyekre vannak mindenféle (sokszor hazug, ferdített) infomáció. Ezért van az, hogy azok a történészek, akik ezt kutatják, a megfigyeltek nevét anonimizálják, mert mg simán élhetnek. Nem gondolom, hogy nyilvánosságra kéne ezeket hozni.

Az igazán kínos dolgokat - amik az ügynökök tartótisztjeit és magát a titkosszolgálatot érintik - sajnos a rendszerváltáskor megsemmisítették. Ennek valamiféle rekonstrálása abból, ami megmaradt, történészi munka.

"Ha az akták -ahogy a fideszes hozzáírók írták- ennyire unalmasak hiányosak vagy idejét múltak akkor meg nem mindegy hogy nyilvánosak-e?"

Nagyon nem fideszesként válaszolok, csak történész vagyok.

Sok levéltári dokumentumnak korlátozott a hozzáférhetősége, nem csak az ügynökdolgoknak. Gyakorlatilag az összes irat ilyen, amiben személyek adatai vannak. Ha a halál időpontja nem ismert, akkor az egyén születésétől számított 90 év, ha ismert a halál időpontja, akkor attól 30 év, amúgy meg az irat keletkezésétől számítva 60 év. Ez ideig ezeket az adatokat nem lehet kiadni - ahogy (elvileg) a mi személyes adatinkat sem szabad 3. személynek kiadnia a hatóságoknak. Levéltárban úgy adható ki, ha a kutató bizonyítja, hogy tudományos céllal szeretné ezeket megnézni és anonimizálni kell a személyeket.

Tőlem kőkeményen bevasalja a levéltár a kutatásomat támogató intézmény nyilatkozatát, mikor pl. 1950-es évekből származó tisztiorvosi iratokat kutatok, mert egyének egészségére vonatkozó dolgok vannak bennük és ez igen erősen személyi adat.

#5!

Kicsit gondolkodnál, akkor kijönne, hogy a rendszerváltás előtti iratok már 35 évesek. Ahhoz, hogy valaki az ügynöklétra legaláján feljebb jusson, már akkor is legalább 25 évesnek kellett lennie. Tehát ma már legalább 60 éves lnne, de inkább több.

Tehát aki igazán számítana, az már nem él, de biztosan nem aktív politikus.

Az ügynökaktákkal kapcsolatban az a legnagyobb hazugság, hogy az igazán fontos nevek nincsenek bennük. Azokat az komcsik (Tudod, MSZMP->MSZP->SZDSZ->DK->Momentum) megsemmisítették. Ne gyere azzal, hogy a Momentum egy fiatal párt! Ezer szállal kötődnek többi komcsi párthoz a felmenőik révén és azt a kapcsolati hálót használják, azt a politikát követik.

Tehát a "teljes nyilvánosság" éppen az ő érdekeit képviseli, mert ők nincsenek benne. Ez kb. olyan, mintha a rohadék tanárt az osztálynaplóval akarnád zsarolni. Éppen ő nincs benne.

Valamint az sincs benne az aktákban, hogy mivel zsarolták az illetőt a beszervezéshez. És az sincs benne, hogy biztosan nem jelentett. Tehát akinek megölték a családtagjait, az illetőt megverték, majd aláírt, arra rá lehet sütni, hogy ügynök volt. Közben lehet, hogy semmit nem tett. Aki pedig kiadta a parancsot, az röhög a markába.