A szocializmus ideje alatt Magyarországon dolgoztak a cigányok?

Akkoriban mindenkinek kötelező volt munkaviszonnyal rendelkeznie.

Akinek nem volt munkája azt közveszélyes munkakerülőnek tekintették, amit még büntettek is.

[link]

A szocializmus ideje alatt - sőt valójában 1913-tól - létezett egy KMK (közveszélyes munkakerülés) nevű bűncselekmény

[link]

Alkalmazták is az ide vonatkozó passzusokat.

Az országban egyébként is teljes foglalkoztatás volt, vagyis mindenkinek volt munkahelye, csak a gyárkapun belül nem dolgozott akinek büdös volt a munka.

És mivel elég jól működött az egyenlősdi, mindenki keresett annyit, hogy talpon bírt maradni belőle, és nem kellett uzsoráshoz fordulnia "kamatos pénzért".

#4

Tényleg? Biztos? Ezt te nem tudhatod.

A kérdés alapvetően hamis, fogalmi zavar.

Minden korban, minden rendszerben és minden nép között mindig vannak, akik nem dolgoznak és mindig vannak, akik dolgoznak. Az nem mindegy, akik nem dolgoznak, miért nem teszik. És az sem mindegy, mi a dolgozók és nem dolgozók aránya.

Ilyen kérdés tehát, hogy mit csinálnak a cigányok, milyenek a cigányok és hasonló, körülbelül kicsit kevéssé értelmes, mint az a kérdés, hogy a folyékony víz folyik-e.

#4 erről neked fogalmad sem lehet, hiába a gőgö kinyilatkoztatás.

#5 és te honnan tudhatod, mit tudhat ő.

Egyébként a lényeget írta és igaz. Akkor is, ha nektek ez nem tetszik. Maximum önmagatokat minősítitek.

Érdekesek az ilyen szappaonozott kérdések, amiben minden válasz csúsztatás, ha nem tesszük mögé a kontextust.

A szó szoros értelemben igen: a romáknak volt állása, mert teljes volt a foglalkoztatottság. Húha, akkor ezt kell csinálni, ugye? Kötelezővé tesszük a munkát nekik, és meg is van oldva. F.szt.

Van két nagyon komoly különbség:

1: a cégek ma profitorientáltak. Leegyszerűsítve: ha állami pénzen teljes foglalkoztatottság a cél, akkor ha 20 helyett 21-nek tudok feladatot adni, akkor jól csinálom a dolgomat. Egy profitorientált vállalatban ha 20 helyett 19 emberrel meg tudom termelni ugyanazt, akkor az több profit.

2: a mostani munkahelyek sokkal nagyobb tudást követelnek meg még az egyszerű munkástól is. Rakodómunkás helyett van raktáros meg targoncás. Egy egyszerű szalagmunkásnak elektronikus gépekkel kell dolgoznia, folyamatokat tanulnia, ilyenek. Egy segédmunkásnak is értenie kell egy csomó géphez, jól jön neki a jogsi.

Szóval röviden: az, hogy 50-60 évvel ezelőtt egy borsodi vasöntödébe tömegével vették fel a cigányokat, hogy cipekedjenek meg lapátolják a szenet, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy ma egy Mercedes gyárban létezik olyan pozíció, amit egy borsodi cigánygyerek képes betölteni.

Még rövidebben: a kérdésedre igen a válasz, de rossz a kérdésed.

3-as teljesen korrektül leírta, nem értem miért kekeckednek vele egyesek.

Annyit még hozzátennék, hogy az akkori nagy gyárakban elég sok állás volt képzetlen segédmunkások számára, és ez elég jól felszívta a cigányságot. Na meg a jogi kényszer, hogy kötelező volt dolgozni.

Az 1980-as évek közepére ez már egyre nehezebben volt tartható. A bányászati területeken és Szabolcsban egyre kevesebb volt az állás, megjelent a munkanélküliség. Akkor már pl. Szabolcsban, Nógrádban volt munkanélküliség, és elsősorban a cigányok között.