Lesz az önkormányzati valasztasokon összefogas az ellenzéki pártok részéről?

Remélem, hogy lesz összefogás, de a jelek - egyelőre - nem erre mutatnak.

A FIDESZ miért csinálná másképp? Eddig is bevált.

Úgy érted, hogy önkormányzati választáson két, három, négy vagy akárhány ellenzéki párt közösen jelöl, és ugyanúgy közösen jelölnek mindenütt, ahol jelölnek? Ilyen sose volt és szerintem nem is lesz.

Itt pl. 80 oldalon nézheted, hogy a DK 2019-ben kiket jelölt, akár önmagában, akár változóan, más párttal, pártokkal közösen: [link]

– Az elsőt az MSZP-vel közösen jelölték. Ebben a felállásban 139 jelölésük volt.

– A másodikat a Momentummal, az MSZP-vel, a Párbeszéddel és az LMP-vel közösen jelölték. Ebben a felállásban 200 jelölésük volt.

– A harmadikat a Jobbikkal, az LMP-vel, a Mindenki Magyarországa Mozgalommal, a Momentummal és a párbeszéddel közösen jelölték. Ebben a felállásban 18 jelölésük volt.

– A negyediket a Momentummal, az MSZP-vel, a Párbeszéddel és az LMP-vel közösen jelölték. Ebben a felállásban 200 jelölésük volt.

– Az ötödiket egyedül jelölték. Így, önállóan, 579 jelölésük volt.

És vannak még változatos együtt jelölések, összesen 75 különböző csoportosulásban jelöltek.

És ez csak egy ellenzéki párt, a többiek szintén változatosan jelöltek: önmagukban, illetve, ilyen-olyan csoportosulásban.

Mivel kampányol a Fidesz? Országosan? Önkormányzati választáson, ahol 1 főpolgármester, 3177 különálló polgármester és helyi önkormányzati képviselőtestület, 19 különálló vármegyei közgyűlés és 1 fővárosi közgyűlés kerül megválasztásra?

Pl. 2019-ben a Fidesz egyedül, illetve a KDNP-vel vagy civil szervezettel együtt a megválasztható 3177 polgármesterből mindössze 778-at jelölt; még Budapesten is volt két kerület (a XX. és a XXIII.), ahol nem jelölt polgármestert. Ahol nem is jelöltek, az ott szavazók hogyan szavazhattak volna a Fidesz jelöltjére, bármivel is kampányoltak? És a megválasztható önkormányzati képviselőket még kisebb arányban jelölték. A Fidesz jelöltjei – akár önmagukban, akár mással jelöltek – az országban összesen nem egészen 1,8 millió szavazatot kaptak, ez igen messze volt a 3 milliótól, amiről írtál.

Eleve nem lehet ugyanazzal kampányolni pl. Miskolcon vagy Komlón.

↑ 7/ (23:24)

Önkormányzati választáson ez sem releváns adat.

Megjelent 3 898 603 fő. De…

┌─ Nem tudom jól megfogalmazni, úgy írom, hogy eltérőek voltak a különböző szavazók jogosultságai.

Olyan településeken, ahol a lakosságszám nem haladta meg 10 ezer főt, választhattak polgármestert (személyt megjelölve), választhattak a lakosságszámtól függő létszámú helyi önkormányzati képviselőt (személyeket megjelölve, érvényesen legfeljebb annyit, ahány képviselő lehet a településen) és választhattak megyei küldöttgyűlés tagokat (listát lehetett megjelölni, neveket nem).

10 ezer főt meghaladó településeken választhattak polgármestert (személyt megjelölve), lakosságszámtól függő számú egyéni választókerületben egy-egy egyéni helyi önkormányzati képviselőt (neveket megjelölve), az egész településre vonatkozó kompenzációs listát (listát megjelölve, neveket nem lehetett választani), és ha nem megyei jogú város vagy főváros, akkor választhattak megyei küldöttgyűlés tagokat (listát lehetett megjelölni, neveket nem).

Megyei jogú városokban és Budapesten nem választhattak megyei küldöttgyűlés tagokat.

És akkor a variálások:

– Sok helyen egyetlen polgármester jelölt volt. Jónéhányan, akik másféle jelöltekre szavaztak, rájuk nem, mert vagy nem értettek egyet a jelölésével, vagy szükségtelennek tartották rá szavazni, hiszen egyetlen szavazatot kapva is nyert.

– 10 ezer lakosszámot meg nem haladó településeken nem mindenki szavazott annyi képviselőre, mint amennyi választható volt. Például, 2010-ben nálunk 6 helyi önkormányzati képviselőt lehetett választani, 11 jelölt volt a listán, de csak 4-re szavaztam, mert annyit tartottam alkalmasnak.

– 10 ezer lakost elérő, meghaladó településeken, lehet, hogy valaki szavazott egyéni képviselőjelöltre, de nem szavazott kompenzációs listára.

– Jónéhányan (bár volt rá lehetőségük) nem szavaztak megyei küldöttgyűlés listára, mert azokat csak jelölő szervezetek állíthatták, túlnyomó többségben pártok tették.

Ezek láthatók a közölt eredményekből. ─┘

┌─ És egy-egy választó szavazata csak adott területen érvényesült.

Egy szavazó szavazata polgármester és helyi önkormányzati képviselő választás esetén csak az adott településen, vagy fővárosi kerületben érvényesült.

Egy vidéki szavazó megyei küldöttgyűlés listára adott szavazata csak az adott megyében érvényesült. (Megismételve, hogy sok-sok, épp nagytelepülésen élő szavazó nem is szavazhatott rá.)

Egy vidéki szavazó nem szavazhatott például főpolgármesterre.

Egy fővárosi szavazó főpolgármesterre, vagy fővárosi közgyűlésre adott szavazata csak Budapesten érvényesült. ─┘

┌─ A sokrétűség és területi elhatároltság miatt nem lehet országos összevonásokat, megállapításokat tenni.

Ez nem országgyűlési képviselő választás, ahol egyetlen és egyféle mandátummal rendelkező testület kerül megválasztásra, és lehet összevonásokat, megállapításokat tenni.

Szintek szerint, de külön-külön területi elhatároltságokkal

1 főpolgármester,

3177 polgármester,

16787 helyi önkormányzati képviselő,

381 megyei közgyűlési tag,

33 fővárosi közgyűlési képviselő

lett megválasztva, összesen 55702 jelöltből.

A jelöltek csak kis hányadát jelölték pártok, és őket is igen sokféle összeállásban. ─┘