Csökkentenéd a fővárosi önkormányzatok számát?
Budapesten jelenleg a fővárosi közgyűlés mellett 23 kerületi önkormányzat működik. A 2022-es népszámlálás eredménye alapján 23 polgármester mellett 419 képviselőt választanak a kerületek választópolgárai, ezen felül a főpolgármesterrel együtt a 33 fős közgyűlést. Viszont ha egyben kezelnék Budapestet, mint más 100 ezer lakos fölötti településeket, akkor a választási törvény szerint 241 képviselőt lehetne megválasztani (100000 fő felett az egyéni képviselők száma 14 plusz 10000 lakosonként 1, a kompenzációs listáról bekerülők száma 6 plusz 25000 lakosonként 1, így jön ki a 14+158+6+63=241).
Természetesen egynél több önkormányzatra gondolok, lehetőség szerint 2-3-4 kerület 2-300 ezres lakosságának közös önkormányzatára, leginkább ott, ahol hasonló adottságú kerületek önkormányzatát lehetne összevonni.
Egy példa a V-VI-VII-VIII. kerületekkel: a kerületek összlakossága 176363 fő, 13,91 km². Sűrűn beépített terület, a történelmi városmag, szinte ipari zónák és nagy, összefüggő zöldterület nélkül. A külön megválasztott önkormányzatok képvelői száma összesen 62, a közös önkormányzatba 44 képviselő kerülne.
Mit gondoltok erről, békénhagynátok a 23 kerületi önkormányzatot, vagy csökkentenétek a számukat 10-15-re? Csak pár kerületet vonnátok össze, vagy akár radikálisabban is belenyúlnátok a rendszerbe?
válasza:
válasza:Kreáltál itt olyan közigazgatási egységeket, amihez fogható lélekszámú egész Magyarországon nincs.
Konkrétan egyetlen település éri a 200 ezres lélekszámot Budapesten kívül. Debrecen.
Békén kellene hagyni a Fővárost.
Nem múlik semmi azon, hogy 180 képviselővel több vagy kevesebb van.
Egyébként is, a külső kerületek önálló települések voltak Nagy-Budapest létrehozása előtt.
A 300 ezer egy felső határ, ez Debrecen lakosságának másfélszerese, talán még kezelhető lépték. A belvárosi példában pedig egy Szeged vagy Debrecen nagyságrendű lakosság van - csak míg a vidéki városok heterogénak (a történelmi városmag mellett vannak lakótelepek, kisvárosias környékek, vadasparkok, erdők, külterületek, repülőterek, nagy ipari zónák), addig a belső kerületek homogénak, kevesebb féle, de hasonló problémákkal rendelkeznek. Nem sok különbség van a Király utca két oldala között, mégis külön önkormányzat alá tartoznak.
Abban tisztában vagyok, hogy a külső városrészek egykor külön települések voltak (nem véletlenül vált ki Soroksár a XX. kerületből), így nem is lenne szerencsés mindenáron összevonni más kerületekkel, de egyes helyeken működhet a dolog - lehet, hogy csak a belvárosban, de talán máshol is.
válasza:Szerintem pont, hogy a vidéki településeket kellene összevonni. Teljesen abszurd, hogy egy 50-100 fős település ugyanolyan önkormányzatisággal bírjon, mint egy 10-20-50 ezer fős város vagy kerület.
Szerintem ebben a romániai rendszer jobb (én erdélyi vagyok, abban a közigazgatási rendszerben nőttem fel).
Romániában községek vannak, amelyek több faluból állnak - egy közös polgármesterrel és önkormányzati testülettel. Az ország legkisebb önkormányzatai is minimum 400-500 fős lakosságúak. Egy 1000-2000 fős falu már lehet önálló önkormányzat, népszavazás útján leválhat a községközpontról, de alap esetben a kisebb falvak egy nagyobbal együtt alkotnak egy önkormányzatot.
Óriási közpénzfecsérlés, hogy Magyarországon minden kicsi falunak van saját polgármestere: először is a vidéki önkormányzatokat kellene összevonni, csoportosítani.
Nem mondom, fővárosi kerületből is lehetne kevesebb, de igazából ezek gazdag önkormányzatok, el tudják tartani a testületeiket. A nagyobb baj vidéken van, ott valóban össze kellene vonni az önkormányzatokat!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!