Hogyan tudnak beszélni állításuk szerint a magukat szkítának vallók szkítául napi rendszerességgel, noha a szkíták nyelvének jóformán semmi nyoma?
A legutóbbi népszámlálás alapján vmi 3000 szkíta, azaz önmagát annak valló személy él Magyarországon.
Ez hagyján, de azt is állították, hogy az anyanyelvük a szkíta és a családban napi rendszerességgel is így beszélnek.
Hogyan lehet ez? A szkíták nyelvét a tudósok és kutatók nem ismerik. Alig van nyoma. Néhány feltételezett szó. Ezek az emberek meg anyanyelvi szinten beszélnek egy ismeretlen, nyomok nélkül maradt nyelvet?
Akad itt szkítának valló személy aki ezt megmagyarázná? Vagy hol tettek közzé ezek az emberek szkíta nyelvű szöveget esetleg hang- vagy videó anyagot?
A magyar nép legalább 30 másik nép keveréke. Kunok, besenyők, cigányok, szászok,tótok, oláhok,ruszinok ,rácok, Hun és asszír stb. népek keveréke.
Kevert fajú nép a magyar, nincsen EGY meghatározható nép ahonnan a magyarokat eredezteti lehetne.
Még a nyelvünk is finnugor/türk/német keverék, minden betelepült néptől vettünk át szavakat, kifejezéseket
Árpád magyarjai voltak a honfoglalók, de ők kevesen voltak.
Kik voltak itt már 300 éve? Az avarok, akik két hullámban jöttek és sűrűn laktak itt, még az is lehet, hogy az ő nyelvüket beszéljük? Árpád magyarjai pedig bolgár-törökül beszéltek. DE voltak itt besenyők, voltak a kabarok (pálóc) és mohamedán kálizok is. És persze a romanizált kelták leszármazottai, a frankok, bizáciak stb. Aztán jöttek a többiek is mindenfelől.
Az avarok nem voltak magyarok. A kettős honfoglalás csak egy elmélet, bizonyítékok híján. Az avarok elvándoroltak a területről, mert nem tudtak alkalmazkodni bizonyos megváltozott viszonyokhoz, ami nem kedvezett az állattartásuknak, lévén nomád nép volt. Szétszóródtak a Balkánon. A szlávok, mint földművelők viszont helyben maradtak, a továbbiakban ők voltak a térség meghatározó lakossága. Ők álltak össze Árpád magyarjaival is és olvadtak beléjük. A Kárpát-medence szláv lakossága utána már csak a peremterületeken maradt meg, amelyek többek között a határmente régiót, a gyepűt képezték.
A Kárpát-medence helyneveinek legnagyobb része szláv eredetű, akárcsak Erdélyben. Ez cáfolja a kettőshonfoglalás elméletet és az ősromán hülyeségeket is.
Néhány ember itt maradt. Ami egyébként még alá se támasztja a kettős honfoglalás elméletét, mert az avarok NEM magyarok. Nagy Károly pedig nem szétszórta őket és nem űzte ki, nem is irtotta ki. Legyőzte őket és kész. Az avarok önként távoztak innen.
A szlávok és a magyarok összeölelkezését ásatások, régészeti leletek, krónikák igazolják. Semmiféle kommunista régészek nem tárták ezt fel. Ezt már a Monarchia idejében igazolták a tudósok. A szláv és magyar közös temetkezési helyeket használtak. A magyarok temették, a szlávok hamvasztották a halottjaikat. A magyar nyelv szláv elemeket vett át, főleg ami a mezőgazdaságot illeti és ezek a mai napig fennmaradtak. De sokkal több szláv elem volt a régi magyar nyelvben. Mind szláv jelenlétre utalnak a Tapolca, Pécs, Buda, Bugyi, Visegrád, Nógrád, Csongrád, Csorna, Balaton, Zselic, Daróc, Surány, Abony, Adony, Namény és rengeteg, de rengeteg helynév. Ezeket már annak tartották a 19. században is a magyar tudósok. Az ezekre született cáfolatok 90%-a humbug hülyeség, amely főníciai, ujgur meg amerikai indián jelenlétet akar feltételezni, pl. hogy a Balaton nem sártó (szláv blato), hanem Baál isten nevéből származik.
Szóval a szláv helynevek ilyen kiterjedt kárpát-medencei jelenléte az mutatja, hogy nemhogy nem sokan, hanem éppen ellenkezőleg NAGYON IS SOKAN voltak a szlávok.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!