Pl. mit jelent egy gazdasági versenyben a fogyasztók tisztességtelen befolyásolása?

1. Hazugság. Sokmindenről lehet hazudni, kezdve azzal, hogy a termékedet egyedülállónak tituálod, holott a versenytárs terméke is ugyanarra képes és/vagy egyszerűen nem igaz, hogy ettől a gyógyszertől 5 centivel nagyobb lesz a szerszám stb.

2. Saját tanúsítványok kitalálása. Csak azért mert megdizájnolsz egy plecsnit és rárakod a farhátra, hogy "GMO mentes fűvön tartott", az lehet, hogy jól néz ki, de nem egy harmadik fél által (jellemzően hivatali ellenőrzéshez kötött) adott hitelesített tanúsítványról van szó, mégha technikailag nem is hazudtál.

3. Idetartozónak gondolom azt is, mikor megemeled valaminek az árát, aztán másnap pl.: "Black friday akció" címszóval "leértékeled" az EREDETI árára.

4. Információk elhallgatása. Tipikusan a pénzügyi szolgáltatóknál jellemző pl.: kötsz egy életbiztosítást, aztán a biztosító ügynöke 1 év múlva rá akar venni, hogy bővítsd ki még egy balesetbiztosítási elemmel is a szerződést, azt a tényt viszont elhallgatja, hogy a szerződésmódosításnak külön díja van, vagy azt, hogy az a biztosítási elem nagyon rossz ár/érték aránnyal dolgozik, vagy egyszerűen nonszensz (family guy -> vulkánbiztosítás).

5. Lehet ez csak simán tisztességtelen üzleti gyakorlat és nem kifejezetten "befolyásolás", de amikor csak nagyon nehezen tudsz szerződést bontani. Előfizetsz egy éves edzőterem bérletre, évközben meg csak úgy tudod lemondani, hogy ha elmész a Kisfaludy utcába leadni a kártyádat, a Semmelweis utcába a papírokat kitölteni, aztán még e-mailen megerősíteni a folyamatot, de hoppá, 1 hónap után vettük észre, hogy elfelejtetted elhozni a lakcímkártyád szkennelt változatád előtte, szóval az egész kezdődhet előlről (nyilván túlzok, csak érzékeltetni szeretném a folyamatot).

Aztán ezek finomított verziója, kombinálása és egyéb változatok is létezhetnek. Érdemes megnézni az EU értekezését is a témában, mert tök jó példákat hoznak ott is: [link]

Hozzáteszem vannak esetek, amik a szürke zónába tartoznak. Két példa jutott eszembe:

1. Pay-to-play, mikor a játék csak akkor lesz élvezetes, mikor hajlandó leszel pénzt is beleölni. Sok vita van erről a témában, legfőképpen azért mert igazolták, hogy a játékok is képesek függőséget kialakítani, ezek a pay-to-play üzleti modellek és reklámok pedig nagyrészt gyerekeket céloznak meg. Az egyik fél azt mondja, hogy belefizetés nélkül is elérhető és élvezhető a játék és amúgy is a szülő felelőssége, hogyha nem tetszik neki, hogy mit csinál a gyerek, hát kezeskedjen felőle. A másik fél pedig azt mondja, hogy amennyire a törvény is tiltja, hogy kiskorúakat beengedjék a kaszinóba, épp ennyire kellene komolyan venni és szabályozni ezt a szituációt is. Én ebbe most nem fogok belemenni, se nem az összes vitapontot kibontani, de nagyon érdekesnek tartom a témát.

2. A gyermekek targetálása főleg az egészségtelen édességek piacán. Mennyire tisztességes a kasszák mellett, a gyerekek szemmagasságába tenni a színes, játékos csomagolású csokoládékat? Néha felröppennek erről viták és tanulmányok, de úgy vettem észre, hogy szélesebb párbeszéd tárgyává sosem vállnak, valószínűleg azért, mert már generációk óta ehhez vagyunk hozzászokva. De amikor gazdaságpszichológiát tanultam, emlékszem, hogy alaposan kiveséztük a témát, kifejezetten a tisztességtelen üzleti gyakorlatok filozófiai égisze alatt.

Ami a csomi papírt illeti, igen, az a 3. pontban foglalt példámmal egyenértékű. Bár azt hozzá kell tenni, hogy nem biztos, hogy akárhányszor ilyet veszünk észre, az illegális is. Az is elő tud fordulni, hogy az eredeti ár tényleg 500 Ft volt, de 3 hónapig 20% kedvezmény volt rajta, aztán 2 hónapig 50%, majd 4 hónapig 10%. A fogyasztói ár mozog, de végig mondhatják azt, hogy az alapár mindig is 500 Ft volt. Ez ellen úgy védekezik a törvény (de ez csak egy példa, amiről tudok, Magyarországon és egyéb helyeken lehet máshogy előzik meg ezt a gyakorlatot), hogy csak akkor mondhatod "akciósnak" az áradat, ha az akció időtartama maximum fele az alapáron való árusítás időtartamának. Azaz ahhoz, hogy 3 hónapig akciósan tudd árusítani a termékedet, ahhoz előtte fel kell mutatnod, hogy 6 hónapig viszont alapáron árusítottad azt. Vagy ez, vagy meg kell változtatnod rendesen az alapárat, de annak is külön szabályai vannak.

"Arra esetleg tudsz példát,hogy gazdasági verseny korlátozása alatt az összefonódás mit takar?"

Persze. Európában a közelmúltban a legnagyobb példát 2018-2019-ben az Alstom és Siemens vasúttársaságok egyesülése jelentette VOLNA. De azt az Európai Bizottság leállította (kvázi megtiltotta). Az ilyesfajta összefonódásokat azért kezelik óvatosan és azért tekintik versenykorlátozónak, mert monopóliumhoz vezetnének. Verseny nélkül is kényszer az innovációra, az alacsonyabb árakra, a fogyasztó/felhasználó barát viselkedésre és olykor a maximális hatékonyságra sem. Értelemszerűen két cég összefonódása csak akkor rejti magában ezt a kockázatot, ha egy szűk piacról beszélünk, azaz alapvetően kevesen versengenek benne ÉS nagyforgalmú, sok ügyfeles piacokról van szó. Legalábbis soha nem hallottam olyasmiről, hogy a 17. századi tradícionális kőfaragást gyakorlók (az egész országban csak 2 ilyen tudással rendelkező ember) "összefonódását" megakadályozta volna bárki is, ha érted, hogy mit akarok kihozni a példából. A történet lényege társadalmi szempontból, hogy megakadályozzás a monopóliumokra jellemző holtteher veszteség kialakulását (kicsit hosszú, de könnyen megérthető koncepció, keress rá, ha kíváncsi vagy rá).

Elnézést, elírtam:

*verseny nélkül NINCS is kényszer...*

Szervusz kérdező!

Belebotlottam egy újabb, hasonló kérdésbe, egyből te jutottál eszembe :D

https://www.gyakorikerdesek.hu/politika__torvenyek-jog__1254..