Miért nem építenek már ma paneleket Magyarországon?

#9

7 vagyok. Technológiai értelemben tekintem visszalépésnek a panel elhagyását. Egy 40 éve gyártott autót nem érdemes összehasonlítani egy most gyártottal, pedig mindegyik gyártástechnológiája alapvetően nem változott. A panelben az óriási lehetőség lenne, ha újragondolnák a technológiát. Először is, a paneles épület nem jelenti kötelezően a nyomorgást egymás seggében 30-50 nm-en, bár erre is van igény. Pl az araboknál olyan penelek épültek, amelyekben a lakások tetszőleges elrendezésűek és méretűek voltak, akár 250-300 nm lakásokkal, 2-3 szinten, a szintek közti átjárás lakáson belül megoldva. A panelt úgy kellene felfogni, mint a legót, van kb 8-10 féle standardizált sablon, az ezekből legyártott elemekkel meg tetszőleges alapterületű, és magasságú épületeket lehetne gyorsan, olcsón, és precízen elkészíteni. A mai CAD tervezőrendszerekkel előre mm pontosan egyedileg, minden elembe robotizáltan behelyezhető lenne minden cső, kábel, szerelvény. Ahogy most egy modern konyhabútort egyedileg megterveznek, pont úgy a panel lakást is meg lehetne tervezni, mindkettőben moduláris a lépték, és standardizáltak a beépíthető elemek. Amivel biztos jobb lenne a panel a mostani " hagyományos" technológiáknál, az a gyorsaság, precizitás, olcsóság. Különben a panel nem feltétlenül jelenti a 4-10 emeletet, lehet abból családi házas léptékben is gondolkodni. Amikor már döglődtek az állami panelos építőcégek, Dunaújvárosban a 26-os ÁÉV még utolsó rúgkapálódás gyanánt megpróbálkozott szerkezetkész panelos családi házakat építeni, megcsinálták panelból a földszintes házat, tetőt is raktak rá, a többit a tulaj meg befejezte. A Szilágyi Erzsébet út egyik oldala teljes egészében így készült, és az elrendezés, lakhatóság tekintetében még ma is jónak mondhatóak ezek a házak. Persze időközben mindenki dobott rá plusz hőszigetelést, meg egyedileg glancolta ki, de a rágoglizol, csak abból sejtheted hogy panel, hogy a formájuk azonos.

#2: "Rondák és nem is egészséges ott lakni."

35 éve lakom panelben jelentem, eddig még egészséges vagyok.

#21: Több építőcég is csinált akkoriban panelből családiházat, Budán volt egy mintalakótelep, ahol mindegyik bemutatta a sajátját. A BÁÉV tervezőirodáján dolgoztam, elmentünk egyszer megnézni. Nekünk is voltak típusterveink, egyiket felépítették ott is, az volt a legkisebb, a tetőtérbe létrán kellett felmászni. Miskolcon is épültek ilyenek, ha nem tévedek az alábbi utcaképen láthatók:

[link] ,20.6774524,3a,39y,115.72h,89.87t/data=!3m6!1e1!3m4!1sOZzCfETQvS2ZhS1Kouf2fg!2e0!7i16384!8i8192?entry=ttu

Végül, nem tudom miért nem terjedtek el jobban, talán mert nem voltak olcsók, csak gyorsabban épültek. Miskolc mellett Zsolcán volt a "házgyár", hatalmas üzem, ahol a paneleket gyártották. Mára nyoma sincs, újat nem hiszem, hogy valaha is építene valaki. (Egy másik üzemben egy ideig gyártottak faforgáccsal kevert betonpaneleket is, Durizol néven.)

"Végül, nem tudom miért nem terjedtek el jobban, talán mert nem voltak olcsók, csak gyorsabban épültek."

Nem a koncepcióval volt a gond, hanem az akkori építőipar szerkezetével. Mint a 26-os, vagy az ARÉV, BÁÉV, a még mai szemmel is gigacégek voltak, komplett városrészek felhúzására optimalizálva, 10 ezer+ lakás éves volumennel. Mindez hatalmas apparátussal, speciális magasépületekhez való gépparkkal társult, mintha most próbálnál egy T-rexet a csirkefarmon felnevelni. A Boeing is a hatalmas utasszállítók gyártására van berendezkedve, akármilyen hi-tech cég, seperc alatt bedobná a kulcsot, ha holnaptól kétszemélyes személyszállító drónokat kéne gyártania, mert csak arra van megrendelés. Így utólag okoskodva talán úgy túlélhette volna egy-két építőipari cég a bukást, ha kisebb kivitelező egységekre tagozódtak volna, de ebben a formában ki kellett volna rúgni a hatalmasra duzzadt felesleges vízfejet, ami különben minden változásnak a fő gátja volt.

#7: "annak idején nyugaton is építettek belőle jócskán a háború után"

Most olvasom, hogy a hazai házgyárak első technológiáit a Szovjetúnióból vettük át, amit ők a franciáktól vásároltak. Úgy hallottam annak idején, hogy Miskolcon az Avas 3. ütem házait, vagy egy részét meg a finnektől átvett technológiával készült panelekből építették.

#21: "a nyomorgást egymás seggében 30-50 nm-en, bár erre is van igény."

Inkább gazdaság-politikai döntés volt, hogy egy 4 tagú családnak elég 50 nm-en 2 szoba. De épültek 65-70 nm-es lakások is, amikben még gardrobe is volt. Amikor tervezőirodán dolgoztam (ott tervezték a paneleket is), állandóan a költségek csökkentésének kényszere fogta vissza a tervezők kezét. Tudtak volna tervezni nagyobb és jobb lakásokat is, csak azok drágábbak lettek volna.

#28: Mégis, mit figyeltek meg rajtuk, és hogyan tartották őket kordában?

Szerintem prózaibb okai voltak a magas épületeknek, a Miskolc melletti Alsózsolcán egykor üzemelő házgyár vezetője egy interjúban el is mondta, hogy mi?

#29

Nem tudom, hogy hány éves vagy, és éltél-e az "átkosban", de amikor beindult a 70-es években a panelprogram, ez egy nagyon lényeges szempont volt az elftásaknak. Akkor nem volt internet meg okosteló, viszont nem tudtál lemenni éjfél után az utcára úgy sétálni, hogy ne botlottál volna bele legalább egy igazoltató fakabátba, és házibuli se volt legalább 2 vamzer nélkül.