Más is úgy látja, hogy a magas szocioökonómiai státuszú emberek maguk alatt vágják a fát a családalapításban? [bővebben lent]

Úgy látom, hogy az utóbbi években nagy divatot él a diploma a szakmunka rovására. Boldog-boldogtalan elmegy egyetemre, megszerzi a papírt, és inflálódik az egész. Mintha szégyen lenne sokak fejében az, hogy nincs diplomájuk, vagy azt érzik, hogy ezzel nem tudnak elhelyezkedni megfelelően. A szakmunkához elég lehet +1 év szakmai gyakorlat, míg a diploma megszerzése sokkal több, mert csúszások, nyelvvizsga, erasmus, mesterképzés, phd, stb.

Tegyük fel, hogy utóbbi témában inkább a magas szocioökonómiai státuszú emberek érintettek, de ezért megfizetnek nagyon sok évet, és szerintem kialakul bennük egy "igény", hogy ha majd lesz saját lakás, saját kocsi, megtakarítás, magas pozíció, stb. csak akkor vállalnak gyereket, de azt is csak olyan emberrel, akiből kinézik ezeket a hasonlóan magas igényeket. Viszont ezeknek a magas, differenciáltabb igényeknek sokkal nehezebb megfelelni, így ha komoly kapcsolatot, házasságot és tényleg családot akar az ember, nagyságrendekkel nehezebb dolga van, mint az alacsony szocioökonómiai státuszú embereknek. De lehet rosszul látom, javítsatok ki.

Egyszerűen szólva a magas szocioökonómiai státuszú emberek olyan kritériumokat teremtenek maguknak - amire talán a média, politika, oktatás, kultúra, stb. rátesz egy lapáttal -, hogy sokkal kevésbé lesznek szaporák, mint amúgy.

A magyar lakosságnak a szaporodási rátája éppen annyi, hogy alig stagnálunk, de inkább fogyunk, viszont ebben a baj az, hogy vastagon nem a magas szocioökonómiai státuszú honfitársak miatt - ez csak tipp, nincs rá forrásom. És ez engem aggaszt. Hiába a kormány családtámogató politikája, számomra nem tűnik elég specifikusnak, ami ellensúlyozhatná a jelenlegi, ijesztő trendeket.

Ti hogy látjátok?