Miért nem kezd valamit a kormány a ponthatárral a pedagógia képzéseken?Nem probléma,hogy a jelentkezők felét sem veszik fel?
Megy a duma arról,hogy kevés az óvodapedagógus, tanító.
"Óvodapedagógus képzésekre 4667 jelentkező közül csak 2095 fő nyert felvételt,
Gyógypedagógiára 4502 diákból 2201-en kerültek be
Csecsemő- és kisgyermekgondozónak 3087-en jelentkeztek, közülük 1262-en tanulhatnak tovább.
A két vagy négy féléves tanári mesterszakokra 3069-en adták be jelentkezésüket, de csak 1882-en kerültek be.
Tanítónak 2523 jelentkezőből csak 1035 hallgatót vettek fel."
Tehát, azok, akik ezekre a pályára akarnak menni, a több, mint 50 százalékát elutasítják.
Ahelyett,hogy felvennék mindent és menet közben kiszórnák az alkalmatlanokat.Valószínűleg, nem a létszám fele tűnne el,hanem cjóval kevesebb és 2095 óvodapedagógus helyett, lenne mondjuk 3000.
Így is bekerült egy csomó olyan, aki kettessekkel-hármasokkal végezte el az érettségit, mi értelme lenne még lejjebb vinni a ponthatárokat? Ha az érettségit valaki csak 2-es 3-as eredménnyel tudja abszolválni, az szerinted mire lesz képes egy tanárképző egyetemen? És te még ezt a "színvonalat" is lejjebb akarod vinni?
Ennyi erővel már tényleg lehetne azt csinálni, hogy a tanári diplomákat kisorsolni random enberek között, aztán mehetnek is tanárnak. És akkor legalább a sok éves képzések költségét meg lehetne spórolni.
Erről megboldogult Hofi Géza bácsi jut eszembe:
"Hát elvtársak, hát nem találtak már még egy disznót valahol? Az se baj, ha nyúl, csak röfögjön!"
2#
Ha nem ment neki annyira a matematika vagy az idegen nyelv, miért ne lehetne belőle jó óvodapedagógus vagy bölcsődei gondozó?
Ezekhez a területekhez más készségek kellenek.Elsősorban jó szociális készségek.
Aki érez magában ilyet és szeretne gyerekekkel foglalkozni, nem kellene visszafogni.
Mondjuk sem a kérdésedből, sem a cikkből nem derül ki, hogy a jelentkező pontosan mit jelent. Ugyanis jelentkezhetsz 3-4 helyre is, csupán sorrendet kell állítanod. Simán lehet, hogy többségüket nem is a ponthatár miatt nem vették fel, hanem azért, mert csak 2. vagy 3. helyen jelölték a tanári szakokat, de már rögtön az első helyen megjelölt szakra felvételt nyertek.
Inkább a megelőző oktatást kellene fejleszteni, hogy a diákok magasabb pontszámokat érhessenek el.
"Ha nem ment neki annyira a matematika vagy az idegen nyelv, miért ne lehetne belőle jó óvodapedagógus vagy bölcsődei gondozó?"
Nem elsősorban az óvodapedagógusok vagy a bölcsis gondozók létszámával van a probléma (azzal is, de az nem annyira vészes), hanem leginkább a természettudományokra jelentkezők számával. Ahhoz meg elengedhetetlen a matematika, és általában a természettudományos jellegű tárgyak ismerete.
Idegen nyelvvel nincs baj, a jelentkezők jelentős része angol nyelvet jelölt meg második tantárgyként. (Szerintem ebben azért részben az is benne van, hogy angol nyelvet nemcsak hazánkban, hanem akár később külföldön is lehet használni - sőt, akár még oktatni is. Tehát az angolos ha nem érezné jól magát itthon tanárként, könnyebben tud pattanni később más országba akár élni, de akár még tanítani is.)
"Ha nem ment neki annyira a matematika vagy az idegen nyelv, miért ne lehetne belőle jó óvodapedagógus vagy bölcsődei gondozó?"
Ha ezek nem mentek neki eléggé, még mindig bejuthatott volna duplázással. De ha se így, se úgy, akkor keressen más elfoglaltságot a gyerekek körül, ha amúgy szívesen dolgozna a közelükben.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!