Ha egy Fideszes képviselő nemmel szavazna egy törvényre, az elég lenne ahhoz, hogy ne menjen át?

Azt, hogy hány Fidesz képviselő ellentétes szavazása változtatta volna meg a szavazás eredményét, csak egyedileg, már lezajlott szavazás esetén lehet megállapítani.

Mindig van előre bejelentett hiányzó, vagy olyan, aki ott van ugyan az ülésteremben, de nem szavaz.

Ebben a ciklusban, a 2022. május 16-i alakuló ülésen történő első szavazással kezdődően, az eddigi legutóbbi szavazásig (tegnap volt) 875-ször szavaztak.

Egyetlen esetben sem szavaztak 199-en; legtöbben 193-an szavaztak (a 875-ből 24-szer).

Változó, hogy mikor hány Fidesz képviselő hiányzott, nem szavazott. Változó, hogy hány nem Fidesz képviselő (más párt képviselő csoportjából, nemzetiségi képviselő, független képviselő) szavazott a Fidesz képviselőkkel egyezően.

Változó, hogy milyen létszámhoz viszonyítva milyen arányú szavazat szükséges.

- Van listás (nyilvános) szavazás az összes képviselő többségével. (A 875-ből 12 ilyen szavazás volt; a szavazások 1,37%-a.)

- Van listás (nyilvános) szavazás a jelenlevő képviselők többségével. (A 875-ből 668 ilyen szavazás volt; a szavazások 76,34%-a.)

- Van listás (nyilvános) szavazás a jelenlevő képviselők 2/3-ával. (A 875-ből 168 ilyen szavazás volt; a szavazások 19,20%-a.)

- Van listás (nyilvános) szavazás a jelenlevő képviselők 4/5-ével. (A 875-ből 3 ilyen szavazás volt; a szavazások 0,34%-a.)

- Van listás (nyilvános) az összes képviselő 2/3-ával. (A 875-ből 6 ilyen szavazás volt; a szavazások 0,69%-a.)

Itt elolvashatod, hogy milyen esetben milyen szavazási feltétel van: [link]

P é l d á k:

┌ Egy olyan törvényjavaslat, amely bizonyos részeinek elfogadásához minősített többség kellett, azaz, a jelenlevő képviselők 2/3-ának „Igen” szavazatára volt szükség.

Irományszáma: T/1308.

Címe: A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvénynek a veszélyhelyzet meghosszabbításával összefüggő módosításáról.

A szavazás eredménye képen: [link]

Jelenlevőnek számít az a képviselő, aki a szavazásra rendelkezésre álló 10 másodperc alatt „Igen” vagy „Nem” vagy „Tartózkodom” gombot nyom. Tehát, az előre bejelentett hiányzó és a nem szavazó nem számít jelenlevőnek.

A képen látszik, hogy (142+31+6=) 179 képviselő volt jelenlévő. Ennek 2/3-a 119,3…; azaz legalább 120 „Igen” szavazatra volt szükség az elfogadáshoz.

142 „Igen” szavazat született: 112 FIDESZ, 19 KDNP, 10 MOMENTUM és az 1 fő nemzetiségi képviselő szavazott így.

𝐄𝐧𝐧é𝐥 𝐚 𝐬𝐳𝐚𝐯𝐚𝐳á𝐬𝐧á𝐥 𝐚 𝐤é𝐫𝐝é𝐬𝐞𝐝 𝐬𝐳𝐞𝐫𝐢𝐧𝐭𝐢 𝐅𝐈𝐃𝐄𝐒𝐙 𝐤é𝐩𝐯𝐢𝐬𝐞𝐥ő𝐤 𝐤ö𝐳ü𝐥 (𝐡𝐚 𝐚 𝐭ö𝐛𝐛𝐢𝐞𝐤 𝐯á𝐥𝐭𝐨𝐳𝐚𝐭𝐥𝐚𝐧𝐮𝐥 𝐬𝐳𝐚𝐯𝐚𝐳𝐭𝐚𝐤 𝐯𝐨𝐥𝐧𝐚), 𝟐𝟑-𝐧𝐚𝐤 𝐤𝐞𝐥𝐥𝐞𝐭𝐭 𝐯𝐨𝐥𝐧𝐚 „𝐈𝐠𝐞𝐧” 𝐡𝐞𝐥𝐲𝐞𝐭𝐭 𝐦á𝐬𝐤é𝐩𝐩 𝐬𝐳𝐚𝐯𝐚𝐳𝐧𝐢𝐚, 𝐯𝐚𝐠𝐲 𝐧𝐞𝐦 𝐬𝐳𝐚𝐯𝐚𝐳𝐧𝐢𝐚, 𝐦𝐞𝐫𝐭 𝐚𝐤𝐤𝐨𝐫 𝐜𝐬𝐚𝐤 𝟏𝟏𝟗 „𝐈𝐠𝐞𝐧” 𝐬𝐳𝐚𝐯𝐚𝐳𝐚𝐭 𝐥𝐞𝐭𝐭 𝐯𝐨𝐥𝐧𝐚. ┘

┌ Ugyanezen törvényjavaslat más részeinek elfogadásához elegendő volt a jelenlevő képviselők többségének szavazata.

A szavazás eredménye képen: [link]

Az „Igen” szavazatok száma ugyanannyi, képviselőcsoportonként ugyanannyian szavaztak így; csak a „Nem” szavazat és „Tartózkodás” esetében van 1 csere.

Jelenlévő volt (142+32+5=) 179 képviselő. Ennek fele: 89,5; azaz, legalább 90 képviselő „Igen” szavazatára volt szükség az elfogadáshoz.

𝐄𝐧𝐧é𝐥 𝐚 𝐬𝐳𝐚𝐯𝐚𝐳á𝐬𝐧á𝐥 𝐚 𝐤é𝐫𝐝é𝐬𝐞𝐝 𝐬𝐳𝐞𝐫𝐢𝐧𝐭𝐢 𝐅𝐈𝐃𝐄𝐒𝐙 𝐤é𝐩𝐯𝐢𝐬𝐞𝐥ő𝐤 𝐤ö𝐳ü𝐥 (𝐡𝐚 𝐚 𝐭ö𝐛𝐛𝐢𝐞𝐤 𝐯á𝐥𝐭𝐨𝐳𝐚𝐭𝐥𝐚𝐧𝐮𝐥 𝐬𝐳𝐚𝐯𝐚𝐳𝐭𝐚𝐤 𝐯𝐨𝐥𝐧𝐚), 𝟓𝟑-𝐧𝐚𝐤 𝐤𝐞𝐥𝐥𝐞𝐭𝐭 𝐯𝐨𝐥𝐧𝐚 „𝐈𝐠𝐞𝐧” 𝐡𝐞𝐥𝐲𝐞𝐭𝐭 𝐦á𝐬𝐤é𝐩𝐩 𝐬𝐳𝐚𝐯𝐚𝐳𝐧𝐢𝐚, 𝐯𝐚𝐠𝐲 𝐧𝐞𝐦 𝐬𝐳𝐚𝐯𝐚𝐳𝐧𝐢𝐚, 𝐦𝐞𝐫𝐭 𝐚𝐤𝐤𝐨𝐫 𝐜𝐬𝐚𝐤 𝟖𝟗 „𝐈𝐠𝐞𝐧” 𝐬𝐳𝐚𝐯𝐚𝐳𝐚𝐭 𝐥𝐞𝐭𝐭 𝐯𝐨𝐥𝐧𝐚. ┘

┌ 𝐇𝐨𝐠𝐲 𝐚 𝐩𝐞𝐝𝐚𝐠ó𝐠𝐮𝐬 é𝐥𝐞𝐭𝐩á𝐥𝐲á𝐫ó𝐥 𝐬𝐳ó𝐥ó 𝐭ö𝐫𝐯é𝐧𝐲𝐣𝐚𝐯𝐚𝐬𝐥𝐚𝐭𝐧á𝐥 𝐡á𝐧𝐲 𝐅𝐈𝐃𝐄𝐒𝐙 𝐤é𝐩𝐯𝐢𝐬𝐞𝐥ő𝐧𝐞𝐤 𝐤𝐞𝐥𝐥𝐞𝐭𝐭 𝐯𝐨𝐥𝐧𝐚 „𝐈𝐠𝐞𝐧” 𝐡𝐞𝐥𝐲𝐞𝐭𝐭 𝐦á𝐬𝐤é𝐩𝐩 𝐬𝐳𝐚𝐯𝐚𝐳𝐧𝐢𝐚, 𝐯𝐚𝐠𝐲 𝐧𝐞𝐦 𝐬𝐳𝐚𝐯𝐚𝐳𝐧𝐢𝐚, 𝐚𝐡𝐡𝐨𝐳, 𝐡𝐨𝐠𝐲 „𝐞𝐥𝐯𝐞𝐭𝐞𝐭𝐭” 𝐥𝐞𝐠𝐲𝐞𝐧 𝐚𝐳 𝐞𝐫𝐞𝐝𝐦é𝐧𝐲, 𝐜𝐬𝐚𝐤 𝐚𝐤𝐤𝐨𝐫 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭 𝐤𝐢𝐬𝐳á𝐦𝐨𝐥𝐧𝐢, 𝐡𝐚 𝐦𝐞𝐠𝐥𝐞𝐬𝐳 𝐚 𝐬𝐳𝐚𝐯𝐚𝐳á𝐬 𝐫ó𝐥𝐚. ┘