Van olyan ember aki a jobb- és baloldali párt hírcsatornáját is nyomonköveti, és van ésszerű véleménye mindkét oldalról?

Én évek óta követem a politikai eseményeket és mind a két oldal hazugságait olvasom - megnézem a TV-ben.

De még mindig jobb a politikai stabilítás.

Én ezt csináltam évtizedeken át, és általában bevált a módszer: a két nézőpontot egyesítve pontosabb képet kapott az ember a valóságról.

Mára ez megváltozott - bár továbbra is próbálkozom a dologgal néha, de egyre reménytelenebbül.

Egyrészt az ellenzéki nézőpont is radikalizálódott - de még mindig megkapod belőle a valóságnak egy meglehetősen szubjektív és elfogult, gyakran az évtizedes elnyomás miatti frusztrációval is mélyen átitatott interpretációját.

A kormányzati sajtó viszont egész egyszerűen elszakadt a valóságtól: egy párhuzamos univerzumról olvasod a híreket, véleményeket.

Sajnos ez előre látható volt: amikor a "kormányzati kommunikáció" fogalmát vállaltan felcserélték a PROPAGANDA szóra (és ki is neveztek Rogán személyében egy PROPAGANDAMINISZTERT), átvitték a médiatörvényt és elkezdték letarolni, felvásárolni, átszervezni, központosítani a teljes magyarországi médiapiac 85%-át (ami egy töretlen, most is zajló folyamat).

Amit jobboldalon médiának becéznek az már rég nem média - egyszerű propaganda. Semmit nem segít a világ megértésében.

Ettől függetlenül fontos néha rápillantani, hogy megértsd, mi az a kollektív pszichózis, amiben a magyarországon élő polgárok egy jelentős kisebbsége, több mint 3 millió ember szenved.

És fontos árnyaltan tájékozódni: a belföldi független és ellenzéki sajtó információi mellett fontos fórumokat is látogatni, elolvasni az egyszerű emberek véleményét, podcasteket, YouTube-csatornákat felkutatni - és mindezt összevetni idegen nyelvű, külföldi forrásokkal.

Szerencsére én nem Magyarországon élek, így eljut hozzám több nyelven az európai sajtókínálat is, és igyekszem podcasteket és politikai elemzőműsorokat is nyomon követni. Így valamennyire tisztábban lát az ember - de sajnos a "jóöreg" módszer, amiről a kérdező is ír, egyre kevésbé működik. A rezsim propagandája egy párhuzamos valóságot épített fel, ami köszönő viszonyban sincsen már a realitásokkal.

Nem ésszerű sem a jobb oldal, sem a bal oldal rajongói szerint, pedig itt csak akkor lenne esély érdemi változásokra jó irányba, ha mindkét oldal bűnözői normális bírósági eljárásban, bűneiknek megfelelően el lennének ítélve.

De nyugodtak, mert nem lesz itt semmiféle elszámoltatás.

Én inkább pont úgy próbálok nyitott maradni, hogy bizonyos szempontból tisztes távolságot igyekszem tartani a hírfolyamok clickbait hergelésétől, és inkább olyan elemzőket meghallgatni, elolvasni, akiknek az érvelése mentén el tudok vontatkoztatni az illető véleményétől, és az érvelése mentén kialakítani a sajátomat.

Egyébként nincsen semmiféle ideológiai elköteleződésem egyik irányba sem, nem tartom egyik oldalt sem tolvajnak, hazugnak, gonosznak, idiótának. Mindig arra törekszem, hogy az érdekeket, indítékokat próbáljam megérteni, a döntéseket pedig az alternatívák figyelembevételével értékelni.

Az én véleményem a pártokról:

Fidesz: a pro érv mellettük, hogy jelenleg az egyetlen kormányzásképes párt, mellettük szól a stabilitás. Van már tapasztalatuk a kormányzásban, stabilak, erősek, van mögöttük koncepció és gazdasági támogatottság is.

Kontrák is vannak szép számmal. Elég erősen elkezdett érződni rajtuk a hatalom személyiségtorzító ereje, túl sokat voltak már pozícióban, belső kritika nélkül. A fókuszuk túlságosan hatalom- és versengéscentrikus, nincs bennük szervilitás. Ha vannak is terveik, azok nem átláthatóak, hanem reaktívan, erőből, impulzívan oldják meg a dolgaikat. Mindenük a harc, ezért állandóan, kötelező jelleggel szembenállnak valakivel; miután pedig a belpolitikai versenyt megnyerték, nem az ország fenntartásával, építgetésével járó unalmas munka lett a hangsúlyos, inkább szintet léptek és az EU-n belül csatáznak tovább, mert ez a mindenük. Emellett pedig folyamatosan építik le a demokratikus intézményeket, és iktatnak ki egyre több ellensúlyt, ami szintén nagyon rossz irány.

DK: a pro, hogyalapvetően az ellenzéki oldalon az egyetlen olyan párt, amiben megvan a tudás és az elhivatottság ahhoz, hogy kormányzati erőt építsenek. A kontra, hogy a vezérük egy olyan személy, aki az ország fele szemében maga a gonosz. Én nem gondolom úgy, hogy GyF gonosz, alávaló, vagy alkalmatlan lenne, de egyszer elkövetett egy-két olyan politikai hibát, amit nem fognak neki megbocsátani. Ennek ellenére jól látszik, hogy ők az egyetlen párt, amelyiknek a szavazóbázisa stabilan növekszik, tudnak hosszú távon gondolkodni, van kormányzati rutin, stb. Ugyanakkor szintén kontra, hogy piszok messze vannak még ők is attól, hogy komoly tényezőkké váljanak.

LMP, Momentum: nézzék el nekem, de én egyszerűen képtelen vagyok ezeket külön kezelni egymástól. Számomra a pro az, hogy amit kommunikálnak, az eléggé egyezik az értékrendemmel, a nagyon erős kontra, hogy egyszerűen nem képesek politikai tényező lenni, kicsit inkább olyanok a szememben, mint egy civil szervezet. Nem tudom őket komolyan venni egyszerűen.

Mi Hazánk Mozgalom: nekem a MHM olyasmi, mint amit Neoról adtak elő a Mátrix 2-ben: egy anomália, ami újra, meg újra kitermeli magát, de természeténél fogva önszabályozó. Magyarországon van úgy 5-6% stabil szavazóréteg, akik erősen hajlanak a radikális konzervatív gondolkodásra. Szerintük a cigánykérdés és a nemzetiség Magyarország két legfőbb kérdése. Az ilyen pártoknak mindig véges az életciklusuk, mert az üzenetük nem reális. Vagy a növekedés érdekében felpuhulnak és emiatt elveszítik a "keménymagot", vagy egy idő után kiüresedik a dumájuk, és hiteltelenné válnak (MIÉP). Azután ez a keménymag mindig talál magának egy újabb pártot, ez aktuálisan az MHM. Talán amit proként tudok rájuk mondani, hogy képesek valamilyen formában együttműködést kereső ellenzékként politizálni, a kontrákba meg inkább nem kezdek bele.

Megoldás Mozgalom: tipikus életpálya, hogy egy sikeres vállalkozó, aki márminden pénzt megkeresett magának, szeretne valamit villantani a politikában, mert úgy gondolja, hogy társadalmi téren is szeretne valami nyomot hagyni. Ugyanakkor nehéz politikai programként kezelni azt, hogy digitalizálni kell mindent. Ez egy célnak egyetlen eszköze egy politikai programban, ha valakinek ez minden célja, akkor az nem politikai párt választási programja, hanem egy szolgáltató cég szórólapja. Komolyanvehetetlen.

Kutyapárt: imádom, unikum. De amúgy nem érdemes