Az elszálló árak tényleg indokoltak vagy nagyrészt a kereskedők és a boltok kapzsiságának következményei?

"Nestlé a Milka csokit drágábban szállítja Magyarországra, mint Ausztriába?"

Alapvetően nem de közben mint végfelhasználó érzed igen.

Vegyünk egy gondolatkísérlet. A földrajzi adatok nem fedik a valóságot de az elméletet szemléltetik.

Tegyül fel Szlovákiába gyártják a milkát és el kell juttatni Magyarország és Ausztria kellős közepére és mind a kettő 1000km távolság légvonalba. Nemzetközi áruforgalomba 2 fizetőeszköz az általános dollár/Euró

Magyarországon az 1000 kilóméter megtételéhez 1400 km et kell megtenni az elavult úthálózat miatt 27% az áfa és a boltokat extraprofitadóval terhelik ami ugyancsak a végfelhasználón csattan. Ráadásul nekünk eurót kell adni érte ami ingadozik az instabil gazdaság miatt

Ausztriába 1120 kilométert kell megtenni és 10% az áfa és nincs váltás mert az euró a fizetőeszközük.

Így már érted miért kerül többe ami ugyan annyiba kerül?

Tesco

[link]

"21: Értem a többit, de az úthálózatot nem."

"1400 km et kell megtenni az elavult úthálózat miatt "

Mondok egy példát, próbálj meg szegedről pécsre jutni, mondjuk vasúttal ami a teherforgalomban nem ritka. Szegedről először fel kell menned pestre és onnan le pécsre. Elavult az út, vasút hálózat az országba.

(Az Pécs és Szeged közötti útvonalon a legrövidebb távolság (légvonalban) összesen 148.56 km.)

Pécs Budapest távolsága légvonalban 169 kilométer + Szeged Budapest távolsága 163 kilométer.

Így lesz a ~145 km ből, 169+163km(332)km ami többletköltség a szállításba, több mint 2x akkora távolság, 2x akkora költség.

A "kapzsiság" mint magyarázat igen fura, mert:

1. minden piaci szereplő maximálni akarja a profitját

2. amíg nem volt infláció, nem volt kapzsiság - akkor most hirtelen mitől lett

3. és miért pont Magyarországon lett a legnagyobb az EU-ban?

Ami magyarázza az elszállt árakat, és az EU-átlag infláció fölé emelkedést:

-"Kiskereskedelmi különadó": illiberális találmány, a koronavírus-válság miatti többletköltségek fedezésére vezették be, majd ahogy nőtt az infláció, nőtt ez is: 2,5%-ról 2,7%-ra. Az benne az illiberális, hogy nem a nyereségre, hanem az árbevételre vetik ki. Emiatt a kereskedő bátran emelhet árat, a vevő nem fog átmenni az olcsóbb konkurenciához, mert az is nyakába kapta ugyanezt az adót, és ugyanúgy árat emel. (A CBA, Coop mondjuk nem, mert azok franchise-rendszerűek és kis cégekre a százalékok jóval kisebbek, de azok meg nem arra apaozzák az üzleti modelljüket, hogy olcsók legyenek, hanem hogy "megveszik drágábban is, ha nem akarnak utazni")

-Az energiaárak mindenütt elszálltak, de nálunk a cégeknél durvábban, mint nyugaton. (Valahol be kell hozni, hogy drágább az orosz gáz, dotáljuk a lakossági fogyasztást). A termelők árat emelnek. A kereskedő meg árrést, mert megugrott szállítási, fűtési, elektromos számlákat kell kigazdálkodnia.

-A forint volatilisabb lett, ha valaki importál, nem forintban akar nyereséges lenni, akkor nagyobb az árfolyammozgás-kockázata, ezt be kell építeni az árba.

-Az ársapkák miatti veszteségek (gyakran olcsóbban kénytelen adni a kereskedő az árut, mint amennyiért veszi) miatt más termékek árát kénytelen növelni.

-Néhány át nem gondolt folyamat, pl. a magasabb zsírszázalékú tej ársapkázáza miatt megnőtt a zsírosabb tejek fogyasztása => kevesebb tejzsír jut a tejiparnak, drágul a sajt.