Mikor jön már vissza végre hazánk fénykora, a dicső szocializmus?

#8 Napjainkra óriási információmennyiség halmozódott fel, amely nagy információáramlással párosul. Az emberek nagyrészének -így a "4 millió másik ember" számára is- komoly, kihívást jelentő feladat az információözönben való eligazodás; Hogy két főbb szempontot említsek, egyrészt az erre fordítható idő véges, másrészt az információ egy része hamis adatokkal szennyezett. Ezek a tények nem teszik lehetővé hogy egy állampolgár az elképzeléseit ki tudja fejezni, vagy az azt gátló tényezők feloldásának a lehetőségét felderítse. Az eredmény egy divatszerű, ugyanakkor torz világkép és szemléletmód kisugárzódása. Az így kialakult rendszer a statisztikában is meg tud jelenni, ugyanakkor a statisztika eleve nem kiélezett az egyértelmű konklúziókra, a matematikai adatelemzésen túl, a többértékű értelmezés eltérő, akár torz szemléletmódokon nyugodhatik, amelyhez tartozó feltételeg sokszor nem teljesülnek.

Thürmer Gyula pártját illetően a szavazatok száma azt is jól tükrözi, hogy mennyire ismert a párt, és mennyit hallottak az emberek a programjukból. Nem kell távol menni, ennél a kérdéskiírásnál 8 válaszolóból egyetlenként említetted a nevét, a többiek valószínüleg nem is hallottak róla. De! Menjünk tovább: Közismert tény, hogy a választópolgárok pusztán 2-3 pártról tudnak, és kényszerből, két rossz közül szavaznak a kisebbik rosszra, esetleg részt sem vesznek. A kérdés örök: Aki nincs megelégedve a jobboldali szemlélettel, az miért nem szavaz a baloldalra?! Sajnos a politikusok többsége és a média is helytelenül használja a "baloldali" elnevezést, tudatlanságba tartva a népet. Hazánkban jelenleg egyetlen baloldali párt maradt fenn, és ez Thürmer Gyula pártja. Évtizedek óta ugyanaz a szemléletmód jellemzi, nincs változás. Ez az egyetlen párt, amely stabilizációt és biztonságot adhat a magyar népnek, és programjuk jól illeszthető a fiatalok, a jövő generációjának elképzeléseihez.

Egy baj van: Nem tudnak az emberek erről a pártról, hogy egyáltalán létezik, és begubózva maradnak a saját, ill. a politikusok által mesterséges határokkal körbeékelt kapitalista "csodagömbbe".