Van abban igazság, hogy Magyarországon a múlt rendszerben a konszolidáció után sokkal empatikusabbak voltak az emberek egymással mint manapság?

A mobil korszak előtt, amikor még a vezetékes telefonra is várni kellett - nem volt olyan régen - az embereknek személyesen kellett beszélniük, ha akartak egymástól valamit. Bármit.

Nem a rád csörgök, meg küldök egy sms-t ment, hanem a találkozzunk, vagy átmegyek hozzátok este, meg hasonlók. Úgy azért lényegesen személyesebb volt minden. Ha a saját szemeddel látod, füleddel hallod a másikat és nem csak azt amit egy gép átnyom neked, az sokkal jobban megérint.

"a folyamatos egymás jelentgetésének"

Olyan nem volt, abból nőtt ki Orbán is. Amire gondolsz az a generációkon átnyúló rendszerkritikai alapállapot, aminek túlnyomórészt a prolik jelenléte az oka.