Nálunk azért alacsony a hivatalos munkanélküliség és (a valósághoz képest) magas az átlagbér mert szarrá van mutyizva a statisztika?

Nem. Már az első mondatod hibás, munkanélkülinek számít mindenki, bárhány hónapja nincs állása. Látszik, hogy életedben egy db KSH jelentést nem olvastál el a munkanélküliségről. Amúgy minden EU standardok szerint megy.

Amúgy persze a lényeg, hogy kb 1 millióval több munkahely van ma Magyarországon, mint 2010-ben.

"akik több mint 3 hónapja keresnek állást, 3 hónap után nem csak a segély szűnik meg, de a statisztikákból is azonnali hatállyal törölnek"

Ez az állítás nem igaz, a 3 hónaptól régebb óta munkanélkülieket is beleszámolják.

Erről magad is meggyőződhetsz, KSH-n fent vannak a munkanélküliek az álláskeresés időtartama szerint lebontva és jócskán vannak 3 hónaptól régebb óta munkanélküliek is.

"Az átlagbérben szintén számtalan kiskaput olvastam, például a közmunkások bére ebbe nem számít bele"

A közmunkások bére beleszámít az átlagbérbe.

"nem számítanak bele az 5 főnél vagy annál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató vállalatok alkalmazottainak a bére"

Ez igaz, de nem kirívó az Unióban. Van ahol a 7 fő alatti munkahelyek alkalmazottainak bére sem számit bele.

"És még Gyurcsányt járatták le azzal, hogy gazdasági adatokat hamisított a válság idején, holott még nincs is válság de a Fidesz nyíltan is ez teszi"

Minden egyes dolog, amit leírtál vagy nincs úgy, vagy már Gyurcsány idején is úgy volt. Például hogy az 5 fő alatti vállalkozások alkalmazottait nem számítják bele, már 2006-ban is így volt, nem a Fidesz találta ki.

Aki közmunkás, az eleve nem munkanélküli. A dolgozókba beleszámolják a közmunkásokat is. Még azt is beleszámolják, aki Magyarországról nem jelentkezett ki, de külföldön dolgozik, ez is most már kb. félmillió ember.

A statisztikát az is szépíti, hogy néhány százezerrel kevesebb a lakosság a népszámlálás szerint, ezek az emberek már vagy meghaltak, vagy teljesen kijelentkeztek Magyarországról és végleg külföldön telepedtek le.

#3

Körülbelül 100 ezer ilyen külföldi dolgozóval nőtt a létszám az elmúlt 10 évben.

Ha állításod szerint félmillió emberről van szó, akkor ebből 400 ezer már 2010 előtt is megnyomta ilyen módon a statisztikát.

#5 Aha, +300 ezer ember lépett csak 2010 és 2017 között.

[link]

Akkor még nem számoltuk, hogy azóta bekövetkezett gondok miatt, vagy a tavalyi KATA felfordítása miatt mennyien kerestek inkább külföldön állást.

#6

" Aha, +300 ezer ember lépett csak 2010 és 2017 között."

És? Ez a 300 ezer olyan ember, aki elhagyta az országot, és külföldön van állandó lakhelye. Ezek nem is jellennek meg a hazai munkaerőpiaci statisztikában.

De itt nem róluk volt szó, hanem olyan magyarokról, akik nem jelentkeztek ki, papíron itt élnek, de külföldön dolgoznak. Róluk beszéltél te is, én is.

Az állítom, hogy ezekből lett kb. 100 ezerrel több az elmúlt 10 évben.

A 300 ezer hivatalosan is távozott embernek, akikkel jössz ehhez nem sok köze.

Mindkettő típus említve volt. A kijárók száma rendszeresen alá van becsülve. De már ennek elismerése is haladás ahhoz képest, hogy még tavaly is az volt terjesztve, hogy nem mennek, hanem tömegesen jönnek. Ami nonszensz, mert ki akarna a jobb fizetésétől megválni egy sokkal alacsonyabb magyar bérajánlatért.

A 2010-es évek első felében sikerült 50-100 ezer embert bepakolni a közmunkaprogramba (mert ez lett segély helyett) és több százezer korábbi feketézőt beterelni a KATA alá. El kell ismerni, ezek az intézkedések csökkentették a legjobban a munkanélküliséget.

De a KATA céges számlázások megszűnésével ez biztos, hogy borult, az ötöd részük maradt KATA adózó, de fogadni merek, hogy érdekes módon a statisztikákban nem tűnnek majd fel azok, akiket magyar munkaadó nem vett fel és nem mentek át átalányadózásba (most feketéznek, vagy külföldi munkát vállaltak, külföldre munkaközvetítőktől olvastam, hogy megnőtt az érdeklődők száma). Mit lehet velük kezdeni, hogy eltűnjenek? Lehet variálni a munkanélküli státuszokkal, ahogy ez a covid elejéről származó filó mutatja:

[link]

#8

„ki akarna a jobb fizetésétől megválni egy sokkal alacsonyabb magyar bérajánlatért.”

Olyan emberek, akik tudnak annyit spórolni a kinti fizuból, hogy idehaza házat vegyenek, amire odakint esélyük sincs. Akik odakint a társadalom alsó rétegében lévő bevándorlók, de idaza kiskirályok, és tudnak janiskodni a kint felhalmozott pénzből.

„De a KATA céges számlázások megszűnésével ez biztos, hogy borult, az ötöd részük maradt KATA adózó, de fogadni merek, hogy érdekes módon a statisztikákban nem tűnnek majd fel azok, akiket magyar munkaadó nem vett fel és nem mentek át átalányadózásba”

Jó, de mennyi olyan ember van, aki se nem átalányadózó nem lett, se nem alkalmazott?

Egy ötödük maradt KATÁs, és lehet, hogy majdnem a négyötödük átalányadózó lett.

„Mit lehet velük kezdeni, hogy eltűnjenek? Lehet variálni a munkanélküli státuszokkal, ahogy ez a covid elejéről származó filó mutatja”

2010-ben és azt megelőzően még 3,5 millió inaktív besorolású lakos volt. 2020 végére ez a szám csak 2,7 millió, még úgy is, hogy munkanélküliségi statisztikai trükközést vélsz látni benne. Mekkora trükközés lehetett 2010-ben és azelőtt, hogy 800 ezerrel többen voltak?

"Olyan emberek, akik tudnak annyit spórolni a kinti fizuból, hogy idehaza házat vegyenek, amire odakint esélyük sincs. "

A magyar bérből nem lenne esélyük külföldön lakást, házat venni.

Van osztrákoknál élő ismerős (könnyű fizikai munka), aki már most megvehetné a most még bérelt, új építésű, nem kis lakást (családdal laknak ott) úgy, hogy az addig fizetett lakbért beleszámítják az árba. Most már nem igazán lenne drágább, mint magyar oldalon venni, de még közel a határhoz. Nem bécsi ár természetesen, de elképesztően szép helyen van. Ha már biztosak abban, hogy tetszik nekik a környék, akkor megveszik. USA-ban élő ismerősöknek már saját háza van és nem lerobbant, hanem jó kertvárosi környéken (meglepő, hogy hol és ahhoz képest milyen jó áron). Az rendben van, hogy nem 2 év alatt jön össze, de olyan sincs, hogy soha. Dolgozni kell. Megkérdezhetem őket, hogy Magyarországra költöznének-e.

"Egy ötödük maradt KATÁs, és lehet, hogy majdnem a négyötödük átalányadózó lett."

Arra, hogy mennyien mentek át bizonyítottan átalányadózásba és mennyien szüneteltetik, vagy felszámolták a vállalkozást és feketéznek, vagy külföldön dolgoznak azóta még nem láttam hitelt érdemlő kimutatást. Csak annyit olvastam, hogy az átalakításból származó adóbevételek jelentősen elmaradnak a várttól (gondolom arra számolták ki, ha minden KATA-t elhagyó átalányadózásba megy, de ezek szerint nem így lett).

De gondoljuk végig. Az átalányadózás az átlagbért, vagy az alatti pénzt kereső régi katásoknak kétszeres, vagy akár háromszoros adót jelent a régihez képest. Bármelyik online átalányadó kalkulátorban ellenőrizhető. Van egy réteg, amely biztos, hogy ezt nem vállalta be és ez nem csak néhány tízezer ember. Saccra az exkatások fele, akik az átlagbér szintje, vagy azalatt kerestek. Sokaknak ki volt számolva az élete a keresetéből és ez felborult. Ezért biztos, hogy egy olyan alternatívát kerestek, amiből megvan a régi bevétel, vagy több.

A munkanélküliségi ráta 2010-ben a legmagasabb volt a válság miatt, 2014-ben kezdett mérséklődni 11%-ról.

A korábbi válság előtt sokan feketéztek, mert előtte nem volt olyan alternatíva, mint amilyen a KATA lett. A KATA sok ilyen feketézőt húzott be és ez igazán az évtized felétől indult be. A KATA csökkentette a legjobban a hivatalos munkanélküliségi rátát.

Az igazi munkanélküliek száma nem politikai szempontból fontos, hanem mert ennek megfelelően kellene reagálni, például a tavalyi KATA módosítás a legrosszabb időben történt. Mert már látható, hogy nem ismerték a pontos adatokat. Évekkel korábban, vagy évek múlva kellett volna ezt meglépni. Utána volt csodálkozás, hogy a számok nem úgy alakulnak, ahogy várták és hogy a KATA-soknak nem tetszik.

Az egyéb gazdasági döntésekkel kapcsolatban is fontos lenne, hogy pontos adatokat közöljenek, mert ellenkező esetben saját magukat csapják be.