Azért panaszkodnak a fiatalabbak a fizetésre, mert a szüleik "elkényelmesítették" őket?

Nekem van két testvérem.Nem nagy a korkülönbség, de érezhető a generációs különbség, a nevelésben is.

Akkoriban én is mérges voltam miatta, de ma már belátom,hogy igazuk volt.

Nálam meghatározták,hogy milyen területre mehetek egyetemre.Anyám azt mondta, "orvos,mérnök,közgazdász,IT,jogász, ezek közül választhatsz".

A középső testvéremnél is még megvolt ugyanez.

A legkisebbnél viszont már elengedték, őt nagyon elkényeztették.Elvégzett egy alibi szakot (úgy,hogy a szülőkkel kifizettette) és most dolgozik a közszférában 230 nettóért havonta,párhuzamosan ezzel, gazdag férfiakra vadászva.

Állandóan irigykedik például az én fizetésemre, meg amiket megengedhetek magamnak.

Lehet,hogy Magyarországon nem annyira alacsony a diplomások aránya már, de a statisztikán nagyon sokat ront,hogy ezeknek éppen olyan alibi képzés, mint amit a testvérem elvégzett.

Én sem vagyok jó képességű, bukdácsoltam matekból az egyetemen, de végül mégis lediplomáztam, akarat kitartás, ezekre van szükség.

Én azt látom, alig akarnak műszaki képzésre menni az emberek, nagyon alacsony a ponthatár.Viszont kommunikációra, bölcsészetre, művelődésszerzőre túljelentkezés van.

Ezen kellene az államnak változtatnia, nem a pöcköt/pucurót birizgálni az oktatási hivatalban.