A kormány miért nem programokkal próbálja orvosolni a tanárhiányt IT megoldásokkal?

Mert ez olyan, modern, libsi megoldás lenne. Ebben az országban, csak 1000 éves megoldások jöhetnek szóba, ami már bizonyitott a kommunizmusban -ársapka-, vagy még régebben -ispán-...

ilyen úri huncutságokkal, mint az IT ők csak akkor foglalkoznak, ha valamelyikük pornóvideóját hirtelen le kell töröltetni valakivel.

Azt nem lehet egyértelműen megmondani, hogy miért nem használja a kormány az IT megoldásokat a tanárhiány megoldására. Elképzelhető, hogy nincs elegendő pénz az ilyen beruházásokra, vagy egyszerűen nincsenek fejlesztők, akik képesek lennének elkészíteni az ilyen programokat. Az sem könnyű dolog, hogy a tanulókhoz juttassák az ilyen alkalmazásokat, ha nem rendelkeznek azokhoz a szükséges eszközökkel, például okostelefonnal vagy számítógéppel.

Az államnak az lenne a célja, hogy a szolgáltatásokat minél hatékonyabban és olcsóbban tudja nyújtani a polgárok számára. Az IT megoldások lehetnek hasznosak ezen a területen, mivel segítségükkel javítható az állami szervek működése, csökkenthetők a költségek, és javítható a szolgáltatás minősége. Azt sem lehet elfelejteni, hogy az IT területén dolgozók adókat fizetnek, és hozzájárulnak az állam működéséhez. Az államnak tehát minden érdekében áll, hogy minél inkább fejleszteni tudja az IT területet, és kihasználja az abban rejlő lehetőségeket.

Az oktatás, előadás részét eddig is meg lehetett volna oldani egyszerűen.

Egy-egy nagyon jól magyarázó szaktanárral az azévi annyagból oktatóvideókat készíthetnének órákra bontva, ezeket feltöltenék egy hivatalos Youtube csatornára és lejátszanák az általános iskolás és gimis tanulóknak minden iskolában és osztályban egy nagyképernyős tévén és ehhez elég egy szakképzetlen felügyelő alacsony órabérért, aki létszám csekkol és elindítja a videót és figyeli, rosszak-e a gyerekek, vagy nem jók és ne puskázzanak dolgozatíráskor. A dolgozat javításokat végezheti több iskolának egy szaktanár.

IT szakember nem kell, ezt bárki összekarja alap műszaki tudással. Wifi képes TV kell és egy wifi mesh.

Hátránya, hogy nincs élő interakció a diákok és a tanár között, ami a 18. életévig még fontos lehet. Ez a felsőoktatásban már nem olyan fontos.

A felsőoktatásban még ennyi befektetés sem kell, a teljes önállóság elvárható a hallgatóktól, semmilyen infrastrukturális beruházásra nincs szükség.

A diákok otthon megnézhetik a felvett előadásokat a Youtube csatornán és elég, ha csak vizsgázni járnak be.

Az interakció emellett is biztosítható fórummal, videokonferenciával, ahol előre kiírt időpontban kérdezhetik az oktatót, vagy a videó alatt is kérdezhetnek a komment szekcióban. Van ahol már ezt alkalmazzák. Léteznek olyan nyugati főiskolák, ahová még vizsgázni sem kell bejárni, mert teljesen online.

5

-talán nem kellett volna hagyni, hogy a tanárok 90%-a 50 évnél idősebb legyen.

-egyébként a tanárok nem retardáltak, és megtanulták használni az e-krétát

#6 Az, hogy 50 évnél idősebbek, nem mentség. Számos ennél idősebb embert ismerek, akik gond nélkül dolgoznak számítógépen.

Az túlzás, hogy megtanulták. Egy barátom iskolatitkárként dolgozott évekig, hallottam dolgokat. A kedvencem, hogy néhány tanár rendszeresen őt kérte meg, hogy nyomtasson ki nekik valamit, mert ők még arra sem voltak képesek :D

7

néhány tanár nem tud/akar nyomtatni = a tanárok többsége hülye bekapcsolni a számítógépet

értem

Én egyszer egy nyomtatványboltba mentem valami egyetemi tananyagot kinyomtatni és ők sem tudták, hogy hogy kell.

Minden nyomtatványboltos hülye.