Íráshoz, olvasáshoz kellene kötni a szavazati jogot? Vagy esetleg minimum 8 általános megszerzéséhez?

mindenki szavazzon jövedelme arányában

ennyi

mert végülis arról szavazunk, hogy a beszedett adónak mi legyen a sorsa, ahhoz meg némileg kevés köze van a középiskolás hülyegyereknek, aki azért szavaz MZP-re 18 évesen, mert apanélküli a társadalom, és összekeverik a buggyant elmebeteget az apafigurával

Magyarországon felnőtt népesség 99–99,1%-a megtanult írni, olvasni. 8 általánossal van magasabb végzettséggel 98,8% rendelkezik (a KSH adatai alapján a 15–74 éves népességben). Mivel a 8 általános elvégzésének feltétele az írás, olvasás elsajátítása, így a két halmaz erősen metszi egymást, tehát a népesség 1,2%-ról beszélünk, kb. 90 000 emberről. Ez érdemben nem befolyásolja sem a választás részvételi adatait, sem az eredményét. Főleg ha azt is beleszámoljuk, hogy ezeknek az embereknek is egy jó része amúgy sem ment el választani, illetve voltak közöttük ide is, oda is szavazók. Nyilván jobban kihasználható a helyzetük, de tényleg nem befolyásolja ez érdemben a választást.

~ ~ ~

Van egy ismerősöm. Ő kb. 80 éves és csak 6 elemit végzett. Azt is nagyon nehezen. Nem azért, mert nem volt meg hozzá az esze, intelligenciája, szorgalma, hanem mert olyan közegbe született bele, hogy gyerekkorában ha könyvet láttak a kezében, akkor „látom nincs semmi dolgod” alapon elküldték valami házimunkát végezni. Aztán nagyon korán férjhez ment, végig gürizett egy életet. Viszont van egy egészséges értékrendje, amin keresztül megítéli a politikát. Jól tájékozott – jobban képben van, mint pár diplomás ismerősöm –, és nem is elvakult híve egyik pártnak sem. Pontosan tudja, hogy egy választások kire, mire szavaz és miért. Még azt is meg merem kockáztatni, hogy jobban képben van az átlagnál.

~ ~ ~

> …aki nem tud írni, olvasni az ne vehessen részt a választásokon. Hiszen nem lehet tisztában az aktuális politikai, gazdasági stb helyzettel

Miért ne lehetne tisztában? Akár egy írni, olvasni nem tudó is. Ő is csak meg tudja hallgatni a rádiót, tudja nézni a tévét. És lehet egy érettségizett, vagy akár diplomás ember sem tájékozódik jobban. Oké, hogy elvi szinten neki lenne lehetősége elolvasni a pártok programjait, de mégsem teszi. (Szerintem igen kicsi azoknak az aránya, akik ténylegesen beleolvasnak a pártok programjaiba, és nem a médiából szerzett információk, és az az alapján kialakult szimpátiájuk alapján szavaznak.)

~ ~ ~

Ahogy írtam egy ilyen választási cenzus nem változtat érdemben a választási eredményeken. A tőle remélt cél sem valósulna meg. Ha választási cenzust kellene meghatározni, akkor inkább direkt módon látom ennek az értelmét, az kapjon választási jogot, aki valamilyen objektív módon számot adott az állam, a gazdaság működésének minimális szintű ismeretéről. Mondjuk mindenki kap a választás előtt két A4-es papírnyi „tananyagot”, a választása akkor lesz érvényes, ha három egyszerű kérdésre jól válaszol. Pl. hogy jelenleg melyik pártok vannak kormányon. Vagy hogy a GDP az az ország gazdasági helyzetét valamilyen szempontból leíró mérőszám és nem egy ragályos betegség rövidítése.

De még ezzel szemben is lehet kritikát megfogalmazni. Én hajlanék egy ilyen választási „vizsgának” a bevezetésére, ha ezzel a nép jobb, átgondoltabb döntését elő lehetne segíteni. Viszont ellenérvként fel lehet hozni azt, hogy ha demokráciát játszunk, akkor fogadjuk el, hogy nem az optimális döntések születnek meg. Ha a többség – akár tájékozatlanságból, akár átgondolatlanságból, akár elvakultságból – egy rossz döntést akar meghozni, akkor hozza meg, maximum majd viseli annak a negatív következményét. Bár én látok ennél magasabb rendűnek vélt elvet, de el tudom fogadni ezt is egy érvényes álláspontnak.

> mindenki szavazzon jövedelme arányában

> ennyi

> mert végülis arról szavazunk, hogy a beszedett adónak mi legyen a sorsa

És a választási kreditek többségével rendelkező gazdagabb réteg így meg is választja azt a pártot, ami a szegények adóját emelné meg még jobban, eltörölné a minimálbért és bevezetné a 6 napos munkahetet. :-) Így persze a szegények még inkább nyomorognának, a gazdagok még jobban gazdagodnának, és a következő választáson a választási kreditek még nagyobb arányával fognak rendelkezni. Nyilván nem ennek kellene egy elképzelt ideális állam céljának lennie.

nincs olyan, hogy a szegények adója meg a gazdagok adója

pont, hogy aki offshoreban tartja a pénzét, és egy fillér SZJA-t nem fizet, annak a nevén nem sok adó van

> nincs olyan, hogy a szegények adója meg a gazdagok adója

Szegények vannak. Gazdagok is vannak. Lehet úgy határvonalat húzni, hogy azok kerüljenek az egyik vagy másik oldalra, akik *ténylegesen* szegények vagy gazdagok. Mondjuk csökkentsük a közszférában dolgozók bérét a felére úgy, hogy a vezető beosztásban lévők mindenféle ilyen-olyan jogcímen – pótlékok, jutalmak stb. – több bevételt zsebelhetnének be.

> pont, hogy aki offshoreban tartja a pénzét, és egy fillér SZJA-t nem fizet, annak a nevén nem sok adó van

De te nem adó, hanem jövedelem alapján akarnál cenzust hozni. Ha jön egy párt, aki azt ígéri, hogy mindenkinek 50% SZJA-t kell fizetnie, de maximum 2 millió forintot, akkor egy havi 200 000 Ft-ot kereső 50%-os adót fizetne, a havi 2 milliót kereső meg 8,3%-ot. És ha van ilyen párt és meg is hoz egy ilyen intézkedést, akkor mindjárt lehet legális jövedelem, bevétel, nem kell az offshore-ral vacakolni.

~ ~ ~

De úgy összességében ha egy adott kérdésben lehet olyan döntést hozni, ami bizonyos embereket negatívan, másokat pozitívan érintenek, és pont ezen szempont alapján dőlne el, hogy ki milyen választási kreditekkel rendelkezik – azok kapnának több választási kreditet, akikre az adott döntés pozitívan hat –, akkor szélsőséges mértékű egyenlőtlenségek alakulnának ki.

Márpedig az állam egyik szerepe pont az, hogy bizonyos társadalmi egyenlőtlenségeket kompenzálni igyekszik.

Illetve nem lehet az államra egy gazdasági társaságként tekinteni. Az államnak pont azokat a dolgokat kell megvalósítani, ami bár közérdek, de önmaguktól az emberek – ilyen-olyan okok miatt – nem hajlandóak rá pénzt áldozni. Magyarán piaci alapon ezek nem, vagy ilyen-olyan extremitásokkal működnének csak (pl. egészségügy, oktatás, kultúra, infrastruktúrák stb…). Ha gazdasági szempontok alapján súlyozódnak a voksok, akkor a hatalom a mainál is jobban gazdasági érdekeket fog szolgálni, a gazdasági érdekek elérése meg nagyobb hatalmat fog adni. A társadalmi érdekek meg ezzel együtt még inkább mennek a kukába.

ezt te költötted hozzá, hogy akkor maximum 2 millió ft SZJA-t kellene fizetni

a jövedelemadó arányos a jövedelemmel