A Fidesz valójában nem kommunista?

köze sincs hozzá... attól hogy a szocialimus összetett tudaljdonságaiból egy-kettő igaz, attól még nem lesz az.

pl: ha utálom a cigányokat, nem leszek náci.

Már a kommunizmus szó úgy elcsépelődött, és annyit használtuk pontosan ellentétes fogalmakra, hogy mára értelmezhetetlenné vált.

A politika és az állam pedig túlnőtte Marx és Engels vízióit, nem trafáltak teljesen mellé, de a kép mára sokkal árnyaltabbá és bonyolultabbá vált.

Lehet, hoyg bejön Marx víziója, és a monopolkapitalizmust törvényszerűen fogja követni az (igazi) kommunizmus, de mi még a kapitalizmusnak (ő szerinte) is cska za eljén járunk, ilyenmód a kérdésed értelmezhetetelen.

Több különböző dolog viselheti ugyanazt a jellemzőt. Pl. én 45 éves nő vagyok, fehér, barna szemű. A férjem kék szemű férfi. A lányom zöld szemű és 20 éves. Mégis van egy dolog: a 0-s vércsoportot mind viseljük.

Így van az állammal is. Az állam szerepét erősítheti konzervatív párt, kommunista párt, abszolutista uralkodó stb. Ez csak egy jellemző. Akire nem jellemző, azt határozza meg: pl. a liberális vagy az anarchista nem erősíti az államot, de a sok más pedig igen.

A kommunizmust az elosztás módja határozza meg:

(a javak elosztása) _ mindenkinek szükségletei szerint.

Ősközösség - egyenlően

...

Feudalizmus - tulajdon, származás szerint

Kapitalizmus - a munka, a tőke alapján.

"A kommunista ideológia kulcsszavai ugyanúgy a szabadság, egyenlőség, testvériség, mint a liberalizmusnak, de szabadságeszménye nem individualista. Az elnyomástól, a nélkülözéstől, a kizsákmányolástól mentesítő, de az értelmes munkát lehetővé tevő szabadságot mindenki számára biztosítani kell. Az ehhez vezető út a fennálló burzsoá struktúrák, intézmények megszüntetése, lerombolása, melyek gátolják sokak szabadságát és védelmezik kevesek kiváltságait. A kommunizmusban az egyén szabadsága nem kerülhet szembe a közösség szabadságával, egyik sem előbbre való a másiknál, mert egybeesik mindkettő érdeke. A szabadság egyaránt a közösség és az egyes ember jellemzője. Ahogy Bakunyin fogalmazott: „az én szabadságomhoz nélkülözhetetlen mindenki szabadsága”.

A termelési eszközök, tehát az emberiség létfeltételeinek köztulajdonba vételével a kommunizmusban megszűnik a tőkének a munka feletti uralma, a kapitalista munkamegosztás, eltűnik a bérmunka, vagyis az emberi alkotó tevékenységre külső kényszerként ható minden tényező. A munka felszabadításával a kommunizmus hívei szerint nem csökken, sőt, minőségben és mennyiségben is olyan mértékben növekszik a társadalom gazdasági produktivitása, hogy lehetővé válik a szükségletek teljes kielégítése.

A kommunizmus célja világrendszer kialakítása, elméleti nézeteiben univerzális és internacionalista-kozmopolita ."

A kommunizmus az, hogy mindenki szükségletei szerint részesül a megtermelt javakból, ez sehol sem volósult meg. (-Ezt mondta Orbán, ezt akarja? -Nem, nem mondott ilyet.)

A kommunizmushoz vezető utolsó lépcső a szocializmus, ahol minden állami tulajdonban van, a termelést központilag irányítják. Sokan tévesen ezt nevezik kommunizmusnak, mert a kommunista pártok alatt valósult meg világszerte, erről a szintről kívántak továbbleépni, a kommunizmus felé, de a szocializmus nem kommunizmus. (-Ezt mondta Orbán ezt akarja? -Nem Orbán nem mondott ilyet?)

Hát akkor mit mondott Orbán?

Orbán tudja, hogy a modern piacgazdaságok pl. USA, Nyugat- és Közép-Európa, Japán, Dél-Korea, Latin-Amerika, India stb., sőt végső soron bizonyos szinten még Kína is (kivételt talán Kuba meg Észak-Korea képez) mind vegyes gazdaságok, ahol az állam és a piac egyszerre szabályozzák a gazdaságot. Kínát leszámítva persze mindenhol a piaci szabályozás az erősebb, de különböző meértékben szól bele a gazdaság életébe az állam: pl. az USA-ban kevésbé, az EU-ban kicsit jobban, Japánban meg Indiában még jobban.

Az állami szerepvállalásra azért van szükség, mert a piacok csak a tökéletes verseny feltételei mellett tudják érvényesíteni az ún. piaci funkciókat (pl. a hatékonyság), ezért az állam egyik célja, hogy minél inkább közelítse a piacokat a tökéletes verseny feltételeihez: pl. kartell-ellenes tv.-en versenyhatóság a monopóliumok ellen, az információs asszimmetriák kiszűrése pl. a munkaerőpiacon: munkaügyi központok, a piaci szereplőkre sokszor jellemző a korlátozott racionalitás: pl. a dohányzás, vagy a felelősségvállalás kérdéseiben a profitérdek miatt nem helyeznek elég hangsúlyt a kockázatok elkerülésére: pl: a zagytározókatasztrófa, pozitív és negatív externáliák megléte, stb.

A másik oka annak, hogy az állam beavatkozik a gazdaság működésébe, az az, hogy a piacnak a számtalan funkciója mellett számos ún. diszfunkciója is van: pl. gazdasági ciklusok, egyenlőtlen jövedelemelosztás, munkanélküliség, nem megfelelő tőkeallokáció az alacsony profitrátájú területeken (pl. oktatás, egészségügy, infrastruktúra) stb.

Nos, Orbán ezekszerint úgy látja, hogy eddig az állam nem tett meg mindent a piacok megfelelő működéséért, a közjóért, ahnem túlságosan is liberális volt, amivel ugyan az emberek némileg rosszabbul jártak, de bizonyos tőkés csoportok meg jól. Nem tudom, vajon igaza van-e ebben Orbánnak, de attól tartok, hogy most nem mondott hülyeséget.

Nem a fidesz júdeista XD

Talmudista , tehát bipsi .