Jó ötletnek tartanátok, hogy a roma kisebbségeknek pénzügyi segély helyett kuponos segélyt kellene nyújtani?

Túl radikálisnak gondolom a támogatás hirtelen megvonását. Kontraproduktív lenne, megnőne a bűnözés, és lényegében csak az ellenkezőjét provokálnánk ki annak, amit el akarunk kerülni. Ugyanakkor a segélyek felélését korlátozni kellene. Ha mindig készhez kapják a pénzt, akkor piára és cigire költik el. Kuponokkal viszont rendeződhetne valamelyest az életminőségük, példa: kielégtőbb táplálkozással ritkábban lennének betegek és kerülnének kórházba, ha a gyerek tiszta ruhában jelenne meg az iskolában, akkor a gyerekek közé is jobban beilleszkedhetne - nem mondom, hogy mindenképp beilleszkedne, azért ott még nem tartunk, de esélyesebbnek látom, ha tiszta ruhában, megfürödve érkezik meg, ha kapnának kupont szórakozásra is, akkor lehet nem a helyi kocsmában töltenék az idejük legtöbb részét, hanem mondjuk egy koncerten, bálon. És így tovább.

Mindenképp az lenne a cél, hogy segítsük a beintegrálódásukat a társadalomba. Ezért nem a pénzt kell elsőként megvonni, hanem korlátozni, hogy mire költhetik. Ettől még az élelmiszerre felhasználható kuponból továbbra is vásárolhatnak alkoholt és cigit, csak rájönnek, hogy annyit nem ér az egész, mert tényleg nem marad majd kajára, ha a többi kupon csak ruhaüzletekben és más szolgáltatásoknál használható fel. Buta érv az, hogy nincs jogunk megvonni tőlük a szabad döntés lehetőségét, vagyis azt, hogy mire költik a készhez kapott pénzt. Akkor nem lenne jogunk rá, ha azt a pénzt ők saját maguk keresnék meg munkával. Így viszont nyugodtan lehet feltételkhez kötni a költekezésüket.

Dióhéjban ezt gondolom.