Most akkor hogyan is van ez a tegnapi kérdésémet illetően?
F [link] neki újra.
Itt írja a jogszabály egyértelműen a következőket, tehát nincsen olyan, hogy valaki csak saját magát védheti. : Jogos önvédelem kisokos
2020. április 6. | Dr. Szép Árpád Olivér
Mi számít jogos önvédelemnek?
Ki védhet meg minket, ha erőszak vagy támadás ér? Kihez fordulhatunk, ha saját testi épségünket veszély fenyegeti? Eléri vajon az állam védelmező karja ezeket a fenyegető, sürgető helyzeteket? Vagy csak magunkra számíthatunk? Nézzük meg együtt a törvény által felkínált lehetőségeket, amikor jogosan elhárítható a támadás saját önhatalmunkkal.
Mit jelent a jogos önvédelem?
A Büntető Törvénykönyv 15.§-a felsorolja azokat az okokat, amelyek egy cselekmény büntethetőségét kizárják vagy korlátozhatják. Itt találjuk néhány sor olvasás után a jogos védelmet, mint kizáró tényezőt. Ami rögtön szembetűnik, hogy a törvény szövegében nem jogos önvédelmet olvasunk, ahogy azt a hétköznapi szóhasználatban megszoktuk. Miért lehet ez? A válasz nagyon egyszerű, ugyanis nem csak saját magunkat védhetjük meg “jogosan”. Minden olyan cselekmény ide sorolható, amely “a saját, illetve más vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.” Tehát akkor ezek tükrében a megtámadott fél, felek jelen esetben miért is követtek el garázdaságot?
A kérdésben szereplő link nem működik.
Nem vagyok jogász, de a jogszabály alapból elég érthetőnek tűnik: [link] ( 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről ). Lásd a 21-22 §.
> Itt írja a jogszabály egyértelműen a következőket, tehát nincsen olyan, hogy valaki csak saját magát védheti.
Így van, a törvényben nem jogos önvédelemről, hanem jogos védelemről van szó.
A konkrét esetben nem ez a kérdés, hanem az, hogy ez védelem-e egyáltalán. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy jogos védelem az, ami ilyen-olyan jellegű támadások megelőzése, elhárítása céljából történik. Ami a videóból kitűnik az meg az, hogy volt egy támadás, de az lezajlott, a támadó elment. Innentől meg nem látszik az, hogy a lövöldöző fél valamilyen másik támadást igyekezne megelőzni vagy elhárítani. Ennek hiányában viszont ez nem védekezés, hanem egy – hétköznapi szavakkal megfogalmazva – viszonttámadás, ami sem szükséges, sem elkerülhetetlen nem volt. Bár jogilag az önbíráskodás fogalma mást jelent – annak a jelentése szűkebb, vagyoni igény érvényesítésére, kényszerítésre korlátozódik –, de a szó általános hétköznapi értelmében önbíráskodásról van szó, nem jogos védelemről.
A törvény betű szerinti leírása egy dolog.
De a bírónak épp ezért van bizonyos keretek között mérlegelési lehetősége, hogy az ilyen esetekben igazságos ítéleteket osszon ki.
Meg kell várni, hogy mi lesz a bírói ítélet, aztán meg még lehet fellebbezés, etc.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!