Aki kamatstopot vesz igénybe, annak jöhet a béremelésstop?

Ahogyan a boltok sem hajlandóak úgy ársapkás terméket árulni, hogy azzal veszteségesek legyenek, úgy a bankok sem fognak úgy hitelezni a kamatsapka alatt, hogy az nekik kéne érje meg. A következő várható:

- iszonyatosan leszűkíül a jogosultak köre

- iszonyatosan megemelkedik minden más banki szolgáltatás ára

- befektetésre semmi kamatot nem fognak adni

Más nem várható.

Aha. És mióta érdekli a kormányt, hogy mások fogják megfizetni? Mert a hatósági árak bevezésekor, az extra profitadónál, a KATA eltörlésekor, a babahitelnél, a CSOKnál láthatóan nem érdekelte őket.

Honnan jött a gondolat, hogy most hirtelen érdekelni kezdte őket?

Nem értitek a lényeget.

NEM A JÖVŐBENI hanem a MÁR megkötött hiteleknél lesz a kamatstop.

Nem tudom honnan vettétek, hogy majd új hiteleket fognak szabályozni csak.

A lényeg az, hogy aki már felvette a hitelét korábban, amikor még sokkal jobbak voltak a lehetőségei, annak most ne szálljon el a kamata az égbe, mint a devizahitel válság idején, amikor a bankok minden veszteségüket rányomták a hiteleseikre és még a hasznot is bezsebelték tőlük.

Aki változó kamatozású hitelt vett fel, annak az alapkamat emelését nem követheti olyan mértékű kamatemelése, csak 7% körüli lehet maximum.

A hitelekben van rizikó és most a banknak is vállalnia kell egy részt belőle, nem csak annak aki korábban felvett hitelt 4%-os kamattal - amikor a jegybanki alapkamat 1% volt.

A bankok a betétekre alig fizetnek kamatot már évek óta. Ott nekik van sima nyereségük ami most az alapkamat emelkedésnél is mind az övék. Nézd meg a bankszámládat, alig kapsz valamit azért cserébe, hogy a bank használhatja a fizetésedet amíg el nem költöd a kártyádról. Most sem magasabb amit fizetnek, mint volt 2 éve. Ennek másik oldala hogy most akkor a hitelekre sem kérhetnek el többet - amiket pont abból adtak amit másik betettek pénzt a bankjukba és amire nem adnak magasabb betéti kamatot.

Van bent pár milliónk a bankban, most ugyanannyit kapunk kamatot rá, mint amikor lekötöttük 4 éve. De ezt közben másnak kiadták hitelbe, amire meg eleve sokkal magasabb kamatot kértek és most megemelnék még jobban. A különbözet maradna a bank haszna. Most ezt korlátozzák 7%- körül, és így mivel nekem nem fizetnek többet, mint korábban, nekik még mindig nagyobb hasznuk marad a magasabb 7%-os hitelkamat miatt, mint amennyiért odaadták azt a hitelt korábban. Ha akkor megérte nekik kiadni a hitelt, most is megéri a kicsivel magasabb haszon mellett.

Új hitelt most senki nem vesz fel változó kamatra - és ezt szabályozzák. Amikor ennyire megy fel az alapkamat és infláció, senki nem akar változó kamatozású hitelt, hogy megköti a szerződést és 2 hét múlva majd még többet kelljen fizetnie érte.

Zsiday Viktor tökéletesen összefoglalta mi a a gond a kamatstoppal.

[link]

Néhány gondolat a cikkből:

"Tudom, hogy Magyarországon mindenki gyűlöli a bankokat („van ott bőven pénz, fizessenek nyugodtan”), de ennek ellenére ez pont olyan üzlet, mint a pékség: vannak költségek, és vannak bevételek. És ha a bevételeket rendeletileg a költségek alatt rögzítjük, akkor veszteséges lesz a működés, és nyilván a bankok nem fognak hitelezni, vagy sokkal kevesebbet, mint egyébként tennék. És ha nincs hitel, nem lesz növekedés sem. Sőt, ezt látva más szektorokban tevékenykedők is elgondolkoznak, hogy ők mikor kerülnek sorra, és akkor végülis miért ruháznak be egyáltalán Magyarországon? Arról nem is beszélve, hogy eleve a gazdaságpolitikai hibák miatt alakult ki ilyen magas kamatszint, azaz a kormányzat a saját hibáit fizetteti meg véletlenszerűen kijelölt szereplőkkel.

A magyar kormány folyamatosan olyan intézkedésekkel kezeli a problémákat, amelyek rövid távon megoldást kínálnak sokak számára – de másvalaki pénzéből, végeredményképpen viszont felélve a jövőt, a hibákat pedig mindig ráfogja valaki másra - de hát éppen ez a gazdasági populizmus lényege."

"Elvesszük néhányak pénzét és szétosztjuk mások között, az árakat pedig nem-piaci szinten rögzítjük. Aztán akiktől elvettük, azok valószínűleg leállítják a befektetéseket, kirúgnak embereket, és rossz hírünket keltik a világban, amely más, potenciális befektetőket is elriaszt. Ez pedig végeredményben kisebb, kevesebb befektetést, gyengébb növekedést jelent majd."

"Ez a cikk nem a bankokról és a legújabb intézkedésekről szól, hanem arról, hogy válsághelyzetben olyan döntéseket hoz Magyarország konzisztensen, amivel a jövőnket éljük fel a rövidtávú haszon reményében (pl. ha stabil forintot tartottunk volna, akkor nem lenne ekkora infláció, ha nem lenne ekkora infláció, akkor nem lenne ekkora kamat, s ha nem lenne ekkora kamat, akkor nem is kellene kamatszabályozást csinálni, ám a rövidtávú növekedés felpörgetése és szavazatvásárlás céljából túltoltuk mind a költségvetési, mind a monetáris stimulust, ami miatt felkészületlenül, tartalékok nélkül érkeztünk a válságba)."