A magyar emberek által termelt áram miért nem kell az államnak?

Nem a bizonytalanság a jelenlegi intézkedés oka, hanem ami az indoklásban is elhangzott, a vezetékrendszer nem bír többet. Úgy is jelentette be Gulyás, hogy a folyamatban levő telepítések még megkapják a lehetőséget, de az újaknál felfüggesztésre kerül, amíg a vezetékhálózat bővítése meg nem történik ilyen célú EU-s forrásból.

De a bizonytalanság akkor is fennáll, ha a vezetékhálózat bírja. Ezt a megújuló energia dolgot a németek már múlt télen megszopták. Atomerőmű bezárások, aztán mivel a napenergia, meg a szélenergia „rosszkor volt rossz helyen”, a franciáktól vettek, nagyrészt atomerőművek által előállított villamosenergiát.

Az elszámolós háztartások jól elvannak. Átpasszolják a felesleget, ha meg hiány van, akkor visszavesznek; oldja meg más a többletet is és a hiányt is. Hogy mennyire életképes megoldás a házi napelem, most derül ki, ha a villamos hálózattól függetlenül kell élvezni. Majd lehet fűtésre használni télen, mikor két hétig nem lehet a Napot látni, csak a felhőkön át valami nagyon halvány kis korongot. A tető tele lesz pakolva napelemmel, a lakóház mellé felhúzott új nagy épület meg akkumulátorokkal.

"Jó, tárolni nem lehet, de áramot exportálunk. Nem lenne rá vevő?"

Az a baj, hogy nem.

Az elektromos áramnak pont az a lényege, hogy abban a pillanatban kell felhasználni, amelyikben megtermelődik. A háztartásban csúcsidőben megtermelt 230 V áramot nem lehet továbbítani külföldre. Az adott kisfeszültségű trafó körzetben kellene felhasználni. Ha nem használódik el, pl. valamelyik szomszéd által, akkor a konnektorban a feszültség nagyon felemelkedne, akár 253 V fölé, amikor már lekapcsol a napelem termelése, letilt a transzformátor, vagy tönkremehetnek a háztartási kisgépek stb.