Akik a kormányt hibáztatják a gyengülő forint és magas árak miatt most mit tennének a helyébe?

"Mennyi devizatartaléka van Magyarországnak?

Szeptember végén a júliusi adatokat látjuk, e szerint 36 milliárd euró.

És az elég? Mire elég?

Az IMF által alkalmazott metodika azt mondja, hogy minimum a következő egy évben lejáró adósság finanszírozásához szükséges tartalékkal kell rendelkezni. Most úgy látszik, ez a feltétel teljesül. A másik alkalmazott megközelítés szerint a devizatartaléknak minimum három, de inkább hathavi importot kell fedeznie. Innen nézve már vannak problémák. Egyrészt azért, mert az import értéke az elmúlt három hónapban havi 12 milliárd, azaz összesen 36 milliárd euró körül volt, vagyis már a három havi feltételnek is éppen szűken felelne meg az ország devizatartaléka. Persze azt nem tudjuk, hogy mi történt szeptemberben az importban, vagy hogy érkezett-e bármilyen pénz az Európai Uniótól, de semmi jót nem feltételezek, vagyis arra számítok, hogy a következő hónapokban tovább fogy az ország devizatartaléka, és akkor már alatta lesz a három havi határnak. Részben ezt szeretnék kompenzálni azzal, hogy a vállalkozások devizában is fizethetik az adójukat.

Minden fillér számít?

Igen, és ez arra az időre emlékeztet, amikor az 1980-as évek elején, a különböző idegenforgalmi helyekről naponta gyűjtötték be a devizát azért, hogy az MNB fel tudja mutatni és fenn tudja tartani az ország fizetőképességét. Nem is szólva azokról a trükkökről, amelyek a fizetési értesítésekre vonatkozó telexek elakadását, elvesztését vagy elkallódását jelentették. Rendkívül kiélezett helyzetben vagyunk. Nem látszik olyan külső tényező, ami jelentősebb devizabeáramlást eredményezhetne.”

[link]

"Azok az országok melyek a háborúhoz közelebb vannak, jobban jobban érzik az inflációt. Össze lehet vetni a fogyasztói árak emelkedését (az egészet nézve és nem egy-egy terméket) például Litvániával, Észtországgal, Lettországgal."

És már itt el is jutott oda, hogy hol siklott ki a dolog.

Egyrészt: a balti államok nincsenek közelebb a háborúhoz, mint mi mert a mi szomszédunkban van háború, ők nem szomszédosak Ukrajnával.

Másrészt: az inflációs mutató az az inflációs kosár összátlaga. Ez a szám náluk valóban magasabb volt eddig, de miért? Én mégiscsak kiragadnék egy termékcsoportot: az energiát. Erről pofázunk már hónapok óta, hogy a magyar inflációs adatot torzítja a hatósági áram üzemanyag és a "rezsicsökkentés". Nálunk az energia infléciója nulla volt a lakossági korásban ami erős torzító hatást jelent, míg az orosz energiahordozóktól jelentősen függő balti államok esetében az energiahordozók árának inflációja magas volt. Nézzük csak meg azt az inflációs kosarat energia nélkül:

[link]

Elég látványos nemigaz? Az inflációtól megtisztított statisztikán jól látszik, hogy augusztusban nálunk volt a legmagasabb az infláció az EUban. Persze a teljes inflációs mutatót tekintve augusztusban a 3 balti állam előttünk volt, de azóta történt valami: a rezsicsökkentés csökkentés. Érdemest egy pillantást vetni a haldokló osztrákokra és svédekre ahol a harmada...

A KSH szeptemberi gyorsjelentése szerint:

"A rezsicsökkentés szabályainak augusztus 1-jétől hatályos módosítása következtében a háztartási energia 62,1%-kal drágult. Ezen belül a vezetékes gáz ára 121,0, az elektromos energiáé 28,9%-kal nőtt. A palackos gáz ára 45,0, a tűzifáé 43,8%-kal növekedett."

Hoppá. Ez baj, mert a szeptemberi inflációs adatban ez már meg fog jelenni és ez bizony instant 3% dobott az infláción!

[link]

Ezzek egy hónap alatt majdnem be is értük a letteket és litvánokat.

Azért is célszerű néha kiemelni bizonyos terméket vagy termékcsoportokat mert az inflációs kosárban szereplő termékek nem mindegyikét vásárolod folyamatosan. TV-t, telefont,faxkészüléket, IKEA bűtort és használtautót nem veszel minden nap viszont élelmiszert vásárolsz napi/heti szinten.

Érdemes egy pillantást vetni az élelmiszer kosárra:

[link]

Persze ez a mutató is tovább nőtt szeptemberre:

"Az élelmiszerek ára 35,2%-kal emelkedett, ezen belül leginkább a kenyér (76,2%), a sajt (68,0%), a tejtermékek, valamint a vaj és vajkrém (66,3%), a margarin (61,2%), a száraztészta (60,2%), a tojás (53,7%) drágult. Átlag alatti mértékben, 22,4%-kal nőtt a sertéshús, 19,1%-kal a csokoládé, kakaó, 10,9%-kal a cukor, 5,0%-kal az étolaj ára." - KSH

Össze lehet vetni bárkit bárkivel, de nem biztos, hogy ugyanazok az okok mozgatják az inflációt a különböző helyeken.

Az sem teljesen mindegy, hogy a balti államokban a lakosságra van terhelve az energiaárak inflációja így nekik ez nagyon rossz, de az állam nem rokkan bele. 2019-ben az MVMnek még 20mrd forint nyeresége volt, 2021-ben már 208 milliárd tőkeemelésre kényszerült a tulajdonos: a magyar állam. Az idei évet majd meglátjuk, de a vége valszeg ennél több lesz. A nagy kérdés az lesz, hogy mi jobban járunk-e azzal, hogy az olcsó rezsi miatt az állam más területeket feladni kényszerül majd...

Ennyi elgépelést bazz, rossz olvasni a saját válaszomat.

Ezért ne írj választ telefonálás közben :D