A magyarok milyen orosz szokásokat vettek át a 45 év kommunizmus alatt?

Itt sem volt kommunizmus, mint ahogy a Szovjetúnióban sem.

Nem vettek át semmi szokást, még Kádár is azt mondta: "Ha Moszkvában esik, Budapesten nem kell felhúzni az esernyőket."

(A túrórudi valóban egy ottani termék magyar adaptálása, de az nem szokás.)

#3: "Az iváson kívül semmit"

Azt máshonnan is átvehették volna: pl. svédektől, írektől, lengyelektől...

#5: "A bölcs vezér imádata"

Magyarország vagy a Szovjetúnió azért nem Kína vagy Albánia volt. Annyira nem volt hülye a nép se itt, se náluk, legfeljebb a túlélésre játszott mindenki. Kádár kifejezetten rühellte, ha ajnározzák.

pl.:

fekete kaviár

szovjet pezsgő

budapesti metrókocsik

sprotni halkonzerv

kalasnyikov gépfegyver

usanka prémsapka

gyimnasztojka (katonai öltözék)

"kapadohányos" cigi (szovjet katonáktól lehetett beszerezni)

Moszkovszkaja-, Sztolicsnaja vodkák

Krasznaja Moszkva kölni (ún. pacsuli)

franciasaláta, orosz hússaláta

orosz rulett (csak vicc)

Rakéta óra

+ magyar specialitásként: a hétzenés óra fémszíjával felékesítve.

'80-as, '90-es években nagy divat volt, amikor a hétzenés órák max néhány év után szétestek és a fiatalok nem kis része visszafordult a ruszki órákhoz. Nekem is van ilyen kombó. (40/f)

Pobeda karóra

Junost mini tv

Rakéta porszívó (sokkal tartósabb volt a maiaknál)

Saratov hűtőszekrény

Ukrajna férfikerékpár

Sputnik versenykerékpár

Zsiguli, Lada, Zaporozsec, Volga személygépkocsik

Zil, Ural teherautók

T-valahanyas harckocsik

MIG vadászgépek

a magyar hadsereg technikájának nagyrésze

önvédelmi képzés elitt alakulatoknál a szovjet (valójában már a cári hadseregben is használt) Systema rendszer szerint

szovjet gyártmányú integrált áramkörök

1. Életemben nem ettem ruszlit.

2. A franciasaláta a rendszerváltás körüli egészségtudatosabb életmód idején terjedt el.

Az emberek a szocializmus idején a hagyományos magyaros (paraszti) ételeket ették: rántott húst, pörköltet, sertéssültet, füstölt sonkát, sok tojást, sok főzeléket és sok kenyeret. Az ebéd mindig levessel kezdődött. Ezekben semmi speciális orosz szokás nincsen.

Nem terjedt el a borscs, sem a scsí (káposztaleves). Nem terjedt el a szamovár használata sem.

Ha nagyon megerőltetem magam, egyvalamit tudok ráhúzni az orosz szokásokra: az usánka elterjedését. Ez egy olyan prémes bélésű, kifejezetten erős hidegbe való sapka, aminek az oldala lehajtható, így a füleket hatékonyan lehet védeni. Ellentétben a régi magyar kucsmával, amit inkább csak a fejére tudott húzni az ember.

Azóta az usánka kiment a divatból, mert nemhogy erős hidegek, de tisztességes telek sincsenek...

"Életemben nem ettem ruszlit."

Nem is nagyon árulták itthon akkoriban, Csehszlovákiában annál inkább, volt akinek első útja a halasboltba vezetett, ami talponálló büfé is volt egyben, ahol füstölt heringet, és jó szlovák csapolt sört is lehetett nagyon olcsón kapni. (Nem vagyok biztos benne, hogy a ruszli kimondottan orosz specialitás, inkább a kaviárjukról hallottam többet.)

"A franciasaláta a rendszerváltás körüli egészségtudatosabb életmód idején terjedt el."

Inkább akkor szorult háttérbe, előtte évtizedekig az volt az egyik legismertebb hidegkonyhai készítmény a sonkatekerccsel és a kaszinótojással egyetemben, és sokan még ma is csak ezeket ismerik vagy szeretik. Sok cukrászdában, munkahelyi büfében is lehetett kapni, klasszisokkal jobb ízük volt, mint a ma kapható guár és xantál gumis, iztelen változataik.

"Az emberek a szocializmus idején a hagyományos magyaros (paraszti) ételeket ették"

Szerintem többnyire ma is azt eszik (jó is az :), és jönnek divatba újból a kifőzdék, ahol leginkább ilyeneket lehet enni. (A rántott hús nemigen "paraszti" étel.)

"Nem terjedt el a borscs, sem a scsí (káposztaleves)."

Sem a szoljanka. Részemről kár, mert szeretem mindegyiket.

"Nem terjedt el a szamovár használata sem."

Sajnos, maga a teázás sem, olyan mértékben, mint ott vagy a lengyeleknél.

"Nem terjedt el a borscs, sem a scsí (káposztaleves)."

Érdekes, manapság viszont az Auchan-ban látok üvegben borscsot (céklaleves), szoljankát és raszolnyikot (savanyúuborkából, krumpliból és káposztából készült, kaporral ízesített leves leves).

A kijevi csirkemellet szűkebb körben régebben is ismerték, de pl. a sztroganov bélszín csak mostanában jelent meg.

Az iskolai osztályzásban az, hogy az egyes a legrosszabb, az ötös meg a legjobb. Nálunk a szovjet rendszer szerint lettek elnevezve a jegyek, és ez meg is maradt. Azthiszem az NDK-ban és Csehszlovákiában nem vették át. Persze ez önmagában nem szokás, hacsak azt nem vesszük hozzá, hogy a jegyek iskolai becenevei is ehhez igazodtak.

Valódi szokást nemigen vettünk át, bár a szűkösség egyes esetekben meghosszabbította egyes múltbeli szokások életét (korrupció, kijárás, mutyi).

Valódi kommunista erkölcs sajna nemigen alakult ki, a rendszerváltás első áldozatai, a hajléktalanok, cigányok keserű és buta megaláztatásra számíthattak az új-barbár rendszerben. Egy kicsi megdöbbenés azért létezett a magyar lakosságban a 90-es év nagy kilakoltatási hulláma körül ,,Mi a f*sz van, ezek a g*cik most komolyan gondolják, hogy embereket csak úgy az utcára dobálnak, hát a középkorba megyünk vissza?'', de ez aztán hamely átadta a helyét a szokott balkáni közönynek és a máig ismert szegényelleneségnek, sőt maga a téma is részben tabu aradt talán a 2019-es polármesterválasztásokig, amikor is a lakhatási válsághivatalosan is megjelent az ellenzéki programban mint valós és rendszerszintű probléma.