Hogy hogy nincs már királyság itthon?

Tényleg gond van az oktatással.

Kérdező

Úgy kb. mi a tökömet csináltál az iskolában történelem órákon?

Azzal kezdődött, hogy a világháború után kikiáltották a köztársaságot, aztán népköztársaságot.

Utána jött egy horthy miklós nevű pali, aki király nélküli királyságot kiáltott ki, és a legitim királyt, Boldog IV. Károly apostoli magyar királyunkat 1921-ben és 1922-ben is fegyveres erőszakkal eltávolította az országból - hogy a Szent Koronával megkoronázott, legitim, apostoli király hatalmát mindenféle felhatalmazás nélkül bitorolhassa.

horthy miklós után ezt, a királytalan királyságot is újra átnevezték és szocialista köztársaság, majd a rendszerváltás után demokratikus köztársaság lett.

"Szóval vegyük például Mátyás királyt. Nem úgy volt mindig, hogy a fiú a trónörökös? Úgy, mint ahogy ö is átvette Jánostól a vezetést."

Azért vannak itt bőven hiányosságok...

Nagy vonalakban: alapjában véve I. (Szent) István óta a primogenitura a meghatározó, ami szerint az első szülött törvényes fiú örököl.

Ellenben a magyar rendeknek (értsd: főnemeseknek) volt két sajátos kiváltsága: az egyik a szabad királyválasztás, amely azt jelentette, hogy a király halála esetén nem automatikusan a törvényes utód örökölt, hanem akit a rendek támogattak és megválasztottak. Ez több száz évnyi belháborúhoz vezetett, hisz már az Árpád-házban előfordult, hogy két testvér közül az ország egyik része az egyik testvért, a másik része a másik testvért támogatta. Vagy éppen az Árpád-ház kihalása után rövid ideig 3 király is volt.

A másik különleges jog az 1222-es Aranybullában rögzített ellenállási záradék volt, ami azt mondta ki, hogy ha a király "hűtlen" lesz az országhoz (és a nemesekhez, a rendekhez), akkor a rendek ellenállást szervezzenek és felléphetnek a király ellen.

Na mármost a "Mátyás is átvette Jánostól" kicsit nagy tévedés. Hunyadi János kora egyik legkiemelkedőbb katonája, kiváló hadvezér és az egyik legbefolyásosabb nemese volt, nem mellesleg erdélyi vajda (olyan mint a nádor, sőt még szélesebb jogkörrel rendelkezett, ő volt a király helyettese Erdélyben, felette közvetlenül az uralkodó állt), temesi ispán és nándorfehérvári főkapitány volt, azaz ő felelt a déli határ védelméért, ami azért a török támadások idején nem volt egy életbiztosítás.

Amikor Habsburg Albert (aki nem mellesleg az első Habsburg magyar király) meghalt, a nemesek a szabad királyválasztás jogával élve ismét két részre szakadtak: az egyik liga Ulászló lengyel királyt támogatta, míg a másik Habsburg Albert halála után született fiát, V. Lászlót. Polgárháború tört ki, ahonnan Ulászló került ki győztesen, de néhány év uralkodás után elhunyt a várnai csatában. Ekkor megválasztották a kisgyermek (mindössze 6 éves) V. Lászlót királlyá, akit egyébként Frigyes német-római császár tartott fogságban. Mellé amíg nagykorú nem lesz, az ország valaha élt legnagyobb és legtekintélyesebb birtokosát Hunyadi Lászlót választották kormányzónak. Hunyadi László 1456-os halálakor László király még mindig csak 15 éves volt, ezért újabb kormányzót neveztek ki, egy Hunyadi ellenes nemest. Itt nem mennék bele a részletekbe, a lényeg, hogy Hunyadi László idősebb fiát, Lászlót kivégezték, a fiatalabbat, Mátyást fogságba ejtették. 1457-ben váratlanul egy betegségben meghalt V. László (20. századi vizsgálatokból kiderült, hogy leukémiában), majd a rendek szabad királyválasztás jogával élve megválasztottak Hunyadi Mátyást, mint a kor legnagyobb és legtekintélyesebb nemesének egyetlen élő fiát és örökösét királynak, illetve mivel ekkor még 15 éves sem volt, mellé Szilágyi Mihályt kormányzónak.

Hunyadi Mátyásnak vagy másnéven Corvin Mátyásnak nem született törvényes fia, csak törvénytelen (értsd: házasságon kívüli ÉS még rangon aluli is). Bár voltak akik Mátyás halála után támogatták Corvin János trónra lépését, de mellette 2 másik uralkodó is bejelentette trón igényét: Jagelló Ulászló cseh király és János Albert lengyel király, akik közül végül Jagelló Ulászlót választották meg.

A szabad királyválasztás (és az ellenállási záradék) egészen az 1687-es pozsonyi országgyűlésig fennállt, ekkor a magyar rendek elfogadták a Habsburg házat, mint magyar uralkodó ház, megszavazták, hogy az első szülött törvényes fiú lesz Magyarország királya is, lemondtak mind a szabad királyválasztás, mind az ellenállás jogáról. Cserébe Lipót király biztosította a rendek egyéb jogait, általános közkegyelmet hirdetett, bizonyos vallásszabadságot biztosított a protestánsoknak (Magyarországon ekkoriban a katolikusok aránya mindössze ~60% körül mozgott), továbbá megerősítették Magyarország helyzetét (nem olvasztották be a Habsburg Birodalomba, hanem továbbra is Magyar Királyságként kezelték, de innentől kezdve egyre több dologba volt beleszólása a bécsi udvarnak).

Miután ezt a néhány hiányosságot helyre tettük, rátérhetünk a királyság végére. Első körben a Károlyi kormányhozta el 1918-ban a Királyság végét. Ekkoriban a háború végével egy kényszer helyzet alakult ki, ugyanis a megszállás alatt lévő országba idegen katonák (főként románok és cseh-szlovákok) fosztogattak, miközben az ország a gazdasági összeomlás szélén volt és kimerült a háborúkban. Októberben a kifáradt emberek,köztük rengeteg frontról hazatérő katona Károlyi Mihály kinevezését követelte IV. Károly magyar királytól, aki ezt nem akarta megtenni. Az ok nagyon egyszerű volt: bár Károlyi nemes (gróf) volt, de törzsgyökeres Habsburg és mellette királyság ellenes. Végül az úgynevezett őszirózsás forradalom hatására (a katonák szembe fordultak az uralkodóval és a császári jelkép helyére őszi rózsát tűztek) József főherceg, aki a Magyar Királyság helytartója volt, engedélyezte a király nevében Károlyi Mihálynak kormány alapítását. Károlyi ezt követően novemberben felmentést kért az uralkodónak tett eskü alól (a kormány a királyságban az uralkodónak felelt), amit megkapott, IV. Károly lemondott, Károlyi Mihály és a kormány az úgynevezett Nemzeti Tanácsnak esküdött fel és ezzel megalakult az első Magyar Köztársaság, melynek elnöke 1919 januárjában maga Károlyi lett (mint köztársasági elnök). Először így szűnt meg a királyság, de mivel a problémákat nem sikerült orvosolni (nem valósult meg földosztás, nem sikerült megoldani télre a fűtés és élelmezés kérdését, nem sikerült kiegyezni a nemzetiségekkel, akik továbbra is el akartak szakadni, miközben az ország egyre nagyobb része került antant kézre és leszerelték a magyar hadsereget), így 1919 márciusában elüldözték Károlyit is és Kun Béláék proletár diktatúrát vezettek be (lásd: Tanácsköztársaság).

A Tanácsköztársaság bukása után (nem kell sajnálni őket sem, nézz utána a vörös terrornak) újra királyságot vezettek be, de az antant hatalmak nem engedték, hogy újra Habsburg uralkodó kerüljön trónra, így 1920-ban a Nemzetgyűlés Horthy Miklóst választotta kormányzónak (lásd: Horthy korszak, király nélküli királyság).

A második világháború utolsó évében a nácik elmozdították Horthyt, Szálasi és a nyilasok kerültek hatalomra, de a világháborút követően Szálasit és több társát kivégezték és 1945-ben felmerült az igény, hogy a király nélküli királyság helyére valódi köztársaságot vezessenek be (második magyar köztársaság), első elnöke Tildy Zoltán lett. Ez egészen 1946-tól 1949-ig állt fent, mikor is megszüntették a több párt rendszert és Magyarország létrejött a Magyar Népköztársaság, ami egészen 1989-ig, Kádár haláláig, a szovjetek kivonulásáig és ezzel párhuzamosan a harmadik Magyar Köztársaság létrejöttéig állt fent.