Akik árammal fűtenek azok beleférnek ebbe a havi 210 kilowattórába?

Attól függ. Esetünkben ok.

Nálunk hőszivattyú van geo tarifával. Ami azt jelenti, hogy két mérőóra elkülönülten méri a használati áramot 7x24 , míg a geo csak fűtést, hűtést, melegvizet. A geo tarifa viszont csak napi 20 órát ad áramot, viszont nem változott az ára.

Tehát akinek hőszivattyús háza van az eddig jól jár.

Én is tegnap okosodtam ki jobban a rendeletből, jobban átolvasva, az alábbiak szerint kell számolni:

(2523 kw / 365) * számlázási ciklus napjainak száma (pl. 31 nap) = havi limit

Ha a leolvasásod e fölötti, akkor arra fizeted a magasabb díjat.

Én is azt hittem hogy elosztom 12-vel az éves limitet azt' kész, de nem...

Nekünk a nappali nem éri el sosem, viszont a vezérelt az igen, legtöbb hónapban igen, meg is haladja (főleg ősztől tavaszig). Kb. 3-4 ezer forinttal magasabb számlára számítunk havonta.

#2 Aztán majd rájönnek hogy nem is olyan jó az... Csak addig lesz meleg amíg megy a klíma, ugyanis csak a levegőt melegíti és nincs SEMMILYEN hőtároló közeg.

Egy passzívházban vagy nagyon jó, maximum B vagy C besorolásig talán-talán lehet értelme. Az alatt semmi.

Hosszabb áramszünet esetén meg megy a fejvakarás majd.

Közel sem, 300-at fogyasztottunk tavaly.

Viszont a nemrég elkészült szigetelés és redőnyözés miatt már 36 fokban sem megy a belső hőmérséklet 26 fok fölé, ezért a klíma is töredékannyit jár. Tudatosabban használjuk a számítógépeket, nem járnak annyit feleslegesen, a hűtőkön és routeren kívül nem marad bedugva semmi, amikor nem használjuk.

A mérések szerint így a fogyasztás 200 körül mozog, amiből 50 KW csak arra ment el, hogy az asztali gépek, tévék, monitorok, hangrendszerek és egy UPS standby üzemmódban volt. Egy bedugható fogyasztásmérő aranyat érhet.

#5: Nem esznek azon ennyit, épp a minap olvastam egy cikket, visszakerestem, van sok komment is:

[link]

Én ezt mértem, nem cikkben olvastam.

A mobiltöltő 0,00 W volt. A notebook 0,6 W. A mosógép és egyéb hagyományos háztartási gépek a TV-n kívül 0,00 W.

CSAKHOGY. Az asztali gépek, erősítő rendszerek, TV-k, UPS-ek, klímák nem ilyenek, csak az otthoni szettem evett 35 W-ot, ami havonta úgy 25 KW. Akinek több asztali szettje van ahogy nálunk, ott már akkor elfogy rengeteg áram, hogy csak be van dugva. A standby üzemmód kényelmét fizeted 24 órán keresztül.

Ez van.

✎ 3/ válasza: [Én is azt hittem hogy elosztom 12-vel az éves limitet azt' kész, de nem...] 2022. aug. 17. 08:11

Nem értem, mi ezzel a gond.

Ha 12-vel osztod az éves kedvezményt, akkor 28, 29, 30, 31 napra is ugyanannyi kedvezmény lenne, holott, viszonylag egyenletes fogyasztás esetén 31 napos hónapban több a fogyasztás, mint 28 naposban.

12-vel történő osztás esetén minden hónapban 210,25 kWh fogyasztásig lenne rezsivédett ár.

Így viszont, hosszarányosan, 28 napos hónapban 193,55 kWh-ig, 29 napos hónapban 200,46 kWh-ig, 30 napos hónapban 207,37 kWh-ig, és 31 napos hónapban 214,28 kWh-ig számláznak kedvezményesen.

Az éves leolvasás után az elszámoló számlán persze az éves fogyasztásból legfeljebb 2523 kWh-ig a rezsivédett áron történik a számlázás, de miért fizetgessen előre valaki a 31 napos hónapokban magasabb piaci áras részt, csak azért, mert több napból áll a hónap? Igaz, ha a havi számlák alapján túlfizetés van akkor visszafizetik, de hónaphossz miatt nem akarnak „előleget” kérni.

✎ [Nekünk a nappali nem éri el sosem, viszont a vezérelt az igen, legtöbb hónapban igen, meg is haladja (főleg ősztől tavaszig). Kb. 3-4 ezer forinttal magasabb számlára számítunk havonta.]

Nem tudom, hogyan számoltad a különbséget.

Vezérelt árammérő esetén kb. 29 Ft-tal kell többet fizetni minden olyan kWh fogyasztásért, ami egy év alatt 2523 kWh felett van. (Ugyanis, az ÁFÁ-t és a rendszerhasználati díjat is tartalmazza a 62,884 Ft/kWh piaci ár, és rendszerhasználati díjat – ami kicsivel több, mint az áramszámla fele – és ÁFÁ-t eddig is kellett fizetni, illetve, fizetni kéne akkor is, ha nem történt volna változtatás.

Havonta, a naparányos rezsivédett fogyasztás felett is azzal kell számolni, hogy minden kWh 29 Ft-tal kerül többe. Az általad írt 3000-400 Ft/hó többlet 103 – 138 kWh havi többletfogyasztást jelent, pl. a januári 214,28 kWh-hoz képeset.

Persze, a havi egyenlőtlen fogyasztás csak akkor kerül számlázásra, ha a havi bediktálást választottátok.

"Persze, a havi egyenlőtlen fogyasztás csak akkor kerül számlázásra, ha a havi bediktálást választottátok."

Értelemszerűen, ezt választottuk két éve. Nekünk jobb az ha havonta van fizetve, aktuális fogyasztás szerint...

Értem mit akarsz mondani, de nem 29 Ft / kw, hanem 62,884 Ft - 23,52 Ft / kw túlfogyasztás esetén, azaz 39,364 Ft... Nem mindegy...

[link]

Elosztói alapdíj elhanyagolható szerintem...

"Aztán majd rájönnek hogy nem is olyan jó az... Csak addig lesz meleg amíg megy a klíma, ugyanis csak a levegőt melegíti és nincs SEMMILYEN hőtároló közeg"

Ember, ez nem így működik :D

A hőszivattyús megoldás így is jóval hatékonyabb, mint bármelyik más jelenleg használt fűtőeszköz. Egységnyi fűtőteljesítmény kevesebb energiát használ, mintha gázzal vagy fával fűtenél. Szerinted a hőtároló közeg csak úgy magától melegszik fel?

"Egy passzívházban vagy nagyon jó, maximum B vagy C besorolásig talán-talán lehet értelme. Az alatt semmi."

A besorolásnak semmi köze ahhoz, hogy mennyire hatékony egy hőszivattyús rendszer. Egy rosszul szigetelt házban ugyanúgy több energiába kerül egy stabil hőmérsékletet tartani a fűtőeszköztől függetlenül. Mindegy, hogy milyen besorolású az épület, ha teszemazt 22 fokon szeretnéd tartani a belső hőmérsékletet, a hőszivattyú minden körülménytől függetlenül kevesebb energiát fog használni a hőmérséklet szintentartásához, mint mondjuk egy gázzal működő radiátor, mert a hőtároló test és a levegő között az energia egy része elvész, ezért több energiát kell befektetned ahhoz, hogy azonos hasznos energiát (hőt) nyerj ki belőle.

Egy nagyon profi, modern gázkazán például átlagban 90-95%-os hatásfokon működik, ami azt jelenti, hogy minden egyes befektetett kilowattnyi energia 0.95kW hőteljesítményt eredményez. Ezzel szemben még egy viszonylag gagyi hőszivattyú is ideális helyzetben 300-400%-os hatásfokkal működik, ami valóságban kb 200-250%-os hatásfokot jelent. A drágább, modernebb hőszivattyús rendszerek akár 500%-os valós teljesítményre is képesek.

Nem egy kategória a két megoldás, nem véletlen, hogy a fejlett világ gyakorlatilag minden pontján ezerrel próbálják a kormányok rávenni a lakosságot, hogy mihamarabb váltsanak hőszivattyús rendszerre, mert nagyságrendekkel energiatakarékosabbak, mint gyakorlatilag bármilyen más fűtési rendszer.