Magyarország miért nem becsüli meg az állami dolgozókat, nyugat miért becsüli sokkal jobban a saját dolgozóit?

Ez történelem.

Akkor vált ketté amikor mi a vasfüggöny szerencsétlenebb oldalára kerültünk és itt a szocializmus működgetett, míg a másik oldalon meg a kapitalizmus.

Az állami alkalmazottak bérét az állam a beszedett adókból tudja finanszírozni. Ahhoz pedig hogy több bevétel legyen egy magasabb szinten prosperáló gazdaság kell, jobb fizetésekkel a piaci szektorban.

Nyugaton az emberek egyre jobban kerestek, míg nálunk 40 éven keresztül egyformán szar volt a bére mindenkinek és a szocializmusban kifejezetten értelmiségi ellenes volt a rendszer. Vagyis szándékosan fizettek kevesebbet egy orvosnak, tanárnak, mérnöknek, kutatónak, mint egy gyári melós szakmunkásnak, a szocialista baromság jegyében, nehogy már elszálljon az illető amiatt hogy képes volt lediplomázni és mérföldekkel többet tud mint a másik.

Na most 1990 mindössze 30 éve volt, aminek az első éveiben szépen eladták gombért meg üveggyöngyért a teljes állami vagyont. Akik megvették azok meg sokszor csak a konkurenciát számolták fel vele és azonnal be is zárták vagy éppen "racionalizálták" az üzemet és a korábbi 5000 munkahelyből csináltak 300-t. Ebből lett 1 millió munkanélküli azonnal.

A munkaerő piacon tehát hatalmas kínálat volt a nagy munkanélküliség miatt, a legjobban működő cégeink java részét is bezárták, az állam bevételei a privatizáció után egyre csökkentek, a kiadásai viszont nőttek - pont a sok munkanélkülinek is köszönhetően, akik közül sokakat inkább korkedvezményesen nyugdíjba küldtek, hogy legalább papíron ne segélyezettnek látsszon, hanem nyugdíjasnak. Rokonom így lett nyugdíjas ötven évesen és azóta is alig van pénze, hiszen hiába dolgozott 14 éves kora óta keményen, a túl korai nyugdíjazás és a szocializmus bérezési rendszere miatt kevés lett a nyugdíja.

A lényeg, úgy a 2000-es évekig az állam vagyona egyre fogyott, a gazdaság szűkült, a segélyezettek száma nőtt és a kevés adóbevételből kellett fizetni az állami alkalmazottakat. Béremelésről szó sem lehetett.

Az első Orbán kormány indított be egy gazdaság élénkítő programot, onnantól, kb. 1999-től épül az országban mindenhol valami, autópálya, kórház, fűrdő, stb. Ekkor kezdett nőni az állam bevétele és ekkor kezdtek bele drasztikus, addig elképzelhetetlen minimálbér emelésbe, amitől várták, hoyg húzza magával a piaci szektorban a többi bért - majd ezek miatt lesz miből emelni az állami alkalmazottak béreit is.

Csak összehasonlításképpen: 1990-ben a minimálbér 5600Ft volt, ezt emelték 1994-re 10550-ra, 1998-ra 19500 Ft-ra. Innen emelte meg az első Orbán kormány (az elején nagyon lassan, 3000 forintokkal) 2002-re 50000Ft-ra. Ekkor a liberális "szakemberek" államcsődöt meg a cégek kivonulását vizionálták. Az emelés a bérek összecsúszását okozta, konkrétan az egyetemen ahol barátunk dolgozott, egy adjunktus alig keresett többet, mint a minimálbéres takarítónő.

Innentől viszont megdőlt az a teória amit addig hangoztattak, hogy a gazdaság, a cégek nem bírnak el nagyobb mértékű béremelést, mint ami éppen csak fedezi az inflációt. El is indult egy erőteljesebb béremelkedés.

Sajnos a gyurcsány féle gazdaságpolitikának nevezett elqrás a gazdaság leépüléséhez és munkahelyek megszűnéséhez vezetett ismét, majd kaptuk a devizaválságot - megint cégek tömegeinek bedőlésével. Ismét nem volt ahonnan adóbevételek legyenek, a munkanélküliség megint 10% lett ami miatt a munkaadók válogathattak és nem kellett magasabb bért kínálniuk, hogy legyen munkaerő.

Kb. 2013-tól kezdett ismét erősödni a gazdaság és nőni a munkahelyek száma, ráadásul addigra megszüntették a zsebbe fizetés és a szürke foglalkoztatás több elemét, mint az adójóváírást, a feketén foglalkoztatás helyett is érdemesebb volt legálisan dolgozni az egykulcsos adózás meg a folyamatosan csökkenő munkaadói terhek miatt. Ennek következtében indult meg a béremelkedés a piaci szektorban, nőtt az adóbevétele az országnak és lehetett elkezdeni a béremeléseket már érezhető mértékben az állami szektorban is.

Most ez az energia és üzemanyagár miatti infláció sajnos mindet dobta a kukába és ami pl. az orvosoknál egy korábban nem is remélt magas bér volt idén januárral megint emelve a fizetésüket, az jövőre megint csak annyit fog érni, mint amennyit kaptak tavaly.

Na ennyi a sztori rólunk. Közben meg a nyugati országokban kisebb nagyobb ingásokkal olyan volt a bérnövekedés, mint nálunk 2013-2019 között, azaz infláció felett emelkedtek, reálértékben is nőve. Ez 60 éven keresztül. Mintha Milák Kristóf és én egyszerre kezdenénk el úszni, de engem induláskor nem engednek beugrani a vízbe, majd mikor már féltávnál van, próbálnám utolérni, miközben alig kapok levegőt már 10 méternyi úszás után is. Ha nem áll le és vár meg akkor életem legjobb úszásteljesítményével sem érem utol, hiszen az akkor is csak töredéke lenne az ő képességeinek ha nálam még soha nem volt ilyen jó.

"Ennek következtében indult meg a béremelkedés a piaci szektorban, nőtt az adóbevétele az országnak és lehetett elkezdeni a béremeléseket már érezhető mértékben az állami szektorban is."

Ahhoz képest a közalkalmazotti béreket utoljára Gyurcsány kormány idején a 2008-as befagyasztása előtt módosították, azóta csak azoknak emelkedett, akinek elérte a minimálbér emelés. Közben leépítették a cafetériát és minden egyéb juttatást.

Amúgy Nyugaton is ez van, mint itthon, aki a piaci szektorban dolgozik annak a nagyobb fizetése, mint a közszférában.

Annyi a különbség, hogy Nyugaton magas adóból akarják fenntartani a jóléti rendszert, addig itthon alacsony adóból egy még sokkal nagyobb jólétet.

#2

Én elhiszem, hogy a mostani időkben jobbnak tűnik a helyzetnek, meg az idő megszépíti, de komoly béremelések először saját maguknak és a politikai kinevezetteknek voltak, aztán pedig ahol már égett a ház, orvosok és rendőrök. Mindenki más magasról le van tojva, lásd tanárok, óvodai szakemberek, közalkalmazottak, tűzoltók.

"tanárok is kaptak extra béremelést"

Ja, évek óta mondják, hogy kellene most kaptak annyit, ami már a mostani inflációt sem éri el.

#5 "Én elhiszem, hogy a mostani időkben jobbnak tűnik a helyzetnek, meg az idő megszépíti, de komoly béremelések először saját maguknak és a politikai kinevezetteknek voltak, aztán pedig ahol már égett a ház, orvosok és rendőrök. "

Ez konkrétan nem igaz.

2010 után nem emelkedett a képviselők bére 2 teljes ciklusban sem, csak a külön mindenféle címeken felvehető juttatások kerültek konkrétan bele a képviselői bérekbe és utána azokat már nem lehetett igényelni. Aztán pedig olyan törvényt hoztak, hogy a képviselők és kormánytagok fizetése az ELŐZŐ ÉVI átlagbér emelkedését követi. Vagyis előbb kell úgy dolgozniuk, hogy nőjenek a bérek az embereknél és csak ezt követően van nekik is béremelésük.

"Aztán pedig olyan törvényt hoztak, hogy a képviselők és kormánytagok fizetése az ELŐZŐ ÉVI átlagbér emelkedését követi. "

Ez sem teljesen igaz, hiszen van egy olyan pont a törvénynek, amelyik garantálja a béremelést, még akkor is, ha az évi átlagbér csökkent.

Érdekesség:

Tudod mikor csökkent utoljára az évi átlagbér az előző évhez képest? Én nem, a KSH pedig sajnos csak 1960-tól elérhető adatok vannak.

Amúgy hány állami finanszírozású szektor kért hasonlót, minimálbérhez kötött vetítési alap? Szerintem az összes és közülük hány kapta meg?

Szerintem egyik sem, de a képviselők igen, akiknél amúgy egy évtized alatt 940% nőtt az átlag vagyon és most csak arról a 128 képviselőről van szó, akik 2011 és 2021 között végig képviselők voltak. "Gazdag barátainkat tegyük még gazdagabbá"?

"Vagyis előbb kell úgy dolgozniuk, hogy nőjenek a bérek az embereknél és csak ezt követően van nekik is béremelésük."

Akkor kijelenthetjük, hogy náluk ez a teljesítmény mérési száma, ami alapján megítélhetjük az elvégzett munkájukat, mint például egy sori dolgozónál a lehozott darabszám/tervezett darabszám?