A régi rendszerben mit kapott az aki nyíltan kritizálta a rendszert?
Mert ugye az volt hogy tilos kritizálni Kádár elvtársékat, a művészet meg a népet idomítja. Ehhez képest a nyolcvanas évek filmjeiben többször kritizálták a rendszert illetve célozgattak olyanra ami a rendszer gyengesége volt. Például "csóró az államkassza", "ebből az országból így nem lesz Amerika" de volt film ami kitárgyalta a disszidálás kérdését illetve sok filmben mutattak olyanokat hogy egy állampolgár hogyan tudja kijátszani a rendszert a saját zsebére. És ugye ott volt A Tanú című film.
Mikor az ilyen alkotások készültek nem féltek a rendezők, forgatókönyvírók esetleg színészek hogy kapnak érte? Illetve hogyan mehettek át a kőkemény cenzúrán az ilyen alkotások?
Nem kaphatott munkát saját szakmájában (pl. Egyetemei végzettséggel Kőműves segédként dolgozott). Nem taníthatott, publikálhatott, közéletben nem szerepelhetett. Nem tölthetett be vezető pozíciót.
Parkoló pályára tették.
Kérdező
Ez attól függ milyen messze mész vissza az időben. A rendszerváltás közelében - a '80-as években már nem volt belőle olyan nagy gond, mint korábban. Az '50-60-as években még konkrétan el is vittek a "fekete autóval" rendszeridegen személyeket, később már finomabban történt, szinte észrevehetetlenül. A gyereket nem vették fel az egyetemre, hiába volt meg a pontszáma, útlevelet nem adtak ki és nem magyarázták meg miért nem, nem kapta meg az illető a jutalmát a munkahelyén, nem léptették elő stb. stb.
A besúgóhálózatot pont ezért működtették, ezért kényszerítettek sokakat arra hogy jelentéseket írjanak a környezetükről, mert a háttérben azért figyeltek arra ki az akit vissza kell nyomni és ki az akit lehet engedni kicsit előrébb jutni.
Mivel ezt tudták is az emberek, így önkontroll volt jelentős mértékben. Nem állt neki hangosan szidni a pártot senki a munkahelyén, ha a "szakszervezeti bizalmi" hallótávolságban volt akkor megválogatták a szavaikat, emiatt nem volt már szükséges ugyanolyan erős intézkedésekre, mint az '56-os forradalmat követő időkben.
Azonban súlyos következmények voltak még így is a rendszerváltásig. Láttam 1988-ban osztálytársamat futni a rendőrök elől a Keleti pályaudvarnál október 23-án, mert ő és pár másik iskolatársunk is kint voltak a tiltott megemlékezésen amit szétkergettek a rendőrök. Féltettem az osztálytársamat, mert ugyan az osztály egyik legjobb tanulója volt, de tudtuk, hogy ha elkapják akkor hiába érettségizik, felvételizik jól a következő évben, nem engedik egyetemre menni hanem berántják katonának és ott majd megnevelik(akkor még 2 év volt a sorkatonaság, de az egyetemre felvetteket általában nem hívták már be).
A humor szintjén az 1970-es, 80-as években már sok mindent meg lehetett mondani.
Zárt körben, baráti társaságban ezt-azt lehetett mondani úgy, hogy abból senkinek sem lett baja.
De aki a nyílt utcán, kiabálva, transzparenst mutatva csinálta volna a feszkót, azt hamar bevitték volna a rendőrök. Pláne, ha csoportosan csinálja. Nem lett volna durva következménye, csak tetemes bírságot akasztottak volna a nyakába, ha állami alkalmazott lett volna (pl. tanár, hivatalnok), akkor kirúgták volna. Ha többször csinálta volna, akkor izgatásért leültették volna pár hónapra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!