A fideszesek általában miért számolják bele a nyugdíjemelésbe az év eleji 13. havi nyugdíjat, amikor a nyugdíjemelés %-os mértékéről beszélnek?

"A munkások esetén sem számítjuk bele az éves egyszeri bónuszt az adott évi fizetésemelésbe..."

Nyilván nem, mivel ezt teljes mértékben munkahelye válogatja, így eleve nem is lehetne vele számolni, plusz értelme se lenne adott kontextusban. Ellentétben az államilag meghatározott 13. havi nyugdíjjal.

Az infláció magasabb lett, mint a január 1-től kapott nyugdíjemeléskor becsült, és arra alapozott nyugdíjemelés. Ezt a „tervezési hibát” javítják ki; január 1-től visszamenőleg kifizetik az elmaradást. Ha jól becsülve a valóságot, január 1-én ezzel a 3,9 százalékkal magasabb emelést adtak volna, akkor a februárban fizetett 13. havinak nevezett nyugdíjnak is ennyivel magasabbnak kellett volna lennie, mert a 342/2020. (VII. 14.) Korm. rendelet 2. § (1) szerint az összegének a januárban folyósított nyugdíj összegével kell egyeznie.

Ezért, az első 6 hónapban kifizetett összesen 7 havi nyugdíjösszeg 3,9%-át fizetik ki utólag a júliusi kifizetéskor; és hogy ne gyarapodjon az elmaradás, júliusra és utána már a 3,9%-kal növelt összeg kerül kifizetésre.

Nem tudom értelmezni, hogy „A fideszesek általában miért számolják bele a nyugdíjemelésbe az év eleji 13. havi nyugdíjat, amikor a nyugdíjemelés %-os mértékéről beszélnek?”. Mindenki beszámolja, aki számolja; aki meg nem, annak is így számolja a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatósága, mert ilyen a jogszabály; a januári nyugdíjjal egyezőnek kell lennie. Ha utólag emelik a januári nyugdíjat, az ugyanolyan mértékű emelést okoz a 13. havi nyugdíjban, ugyanúgy elmaradt akkor a hiányzó összeg kifizetése.

Nem tudom most hol hogyan van, de mikor dolgoztam (hogy munkás voltam-e, az meghatározás kérdése, de egyértelműen munkavállaló voltam), nem kaptam, kaptunk visszamenőleges béremelést. Például az volt, hogy március 1-től emeltek bért; onnantól. Nem számított, hogy előtte milyen bért és egyéb juttatást kapott valaki. Aztán ha úgy alakult, akkor ősszel volt még egy, általában kisebb emelés. És nem egységes volt, kinek-kinek a szakmai vezetője állapította meg, hogy a rendelkezésre álló összegből mennyit kap; kellett hozzá a szakszervezeti képviselő egyetértése (persze, ahol volt szakszervezet).