Lehetséges, hogy a köztársasági elnöknek csupán szimbolikus jelentőségű a rangja, valódi hatalom nélkül?

Ha összevetjük a magyar államfő 2010 előtti vagy utáni jogosítványait a többi ország államfőinek jogosítványaival, akkor arra jutunk, hogy a magyar államfőnek nagyjából mindig is akkora volt a szerepe, mint egy parlamentáris monarchia királyának.

Szinte minden országban az államfőnek joga van a kormányfő kinevezésére és elbocsátására, a parlament feloszlatására és a választások kiírására, ill. a tényleges vétóra. A magyar elnöknek ilyen jogosítványai nincsenek.

#14 Nem ugyanarról beszélünk.

Az országgyűlés feloszlatásának jogát soha nem a saját kezdeményezésére, hanem az alkotmányban meghatározott külső körülmények miatt gyakorolhatja, ha nincsen az új miniszterelnök megválasztva, vagy ha nem fogadták el a költségvetést.

A választásokat is az alkotmányban meghatározott időintervallumon belül lehet kiírni.

A törvények visszaküldése egy nagyon korlátozott vétó, ami csak lassítja, de nem fékezi a parlamentet. Az USA-ban az elnöki vétót csak 2/3-dal lehet felülírni. A régi magyar alkotmányban pedig a királynak abszolút vétója volt, amit nem is lehetett felülírni.

Az pedig, hogy a kormányfőt nem kinevezi az elnök a parlament javaslatára, hanem a parlamentnek jelöli (magyaros megfogalmazással "felkéri"), az pedig egy kifejezetten magyar sajátosság. Még a német alkotmányban sem így működik, pedig az volt a magyar alkotmánynak a mintája.