A szocializmusban ért valakit hátrány a munkahelyén, ha elvált?

"Olvastam erről egyszer, hogy a 60-as években még nagyon rossz szemmel nézték a válást "

Ennek semmi köze a szocializmushoz, a világ többi részén - a kapitalizmusban is - rossz szemmel nézték még a váló feleket, akkoriban még nem volt olyan elfogadott a válás, mint manapság. A '70-es évekre ez már sokat változott, a hippi generáció sokat lazított a régi konzervatív gondolkodáson.

Annyi a különbség szocialista és kapitalista országok között, hogy itt a pártban beszélték ki az illetőt és a párttitkár küldött levelet, ott meg a helyi közösség vezetője vagy éppen a plébános stb.

Alapesetben nem.

De magasabb szinten (akár gyárak-intézmények vezetőinél, akár pártfunkciók szintjén) elvárás volt a rendezett családi élet.

Ez manapság nagyon furcsának tűnik, de a szocializmus idején a Párt (így nagybetűvel, mert csak egy volt belőle) igenis elvárt a tagjaitól, vezetőitől bizonyos emberi tartást, jó értelemben vett konzervatív életvitelt, különösen a családdal, házassággal kapcsolatos dolgokban. Pl. az élettársi viszonyt nem nézték jó szemmel, és megmondták az illetőknek, hogy ezt rendezniük kell: házasodjanak össze. Ha valaki úgy csalta a feleségét, hogy közben stabilan megmaradt a házassága, azt inkább elfogadták, de aki fölrúgta a házasságát egy évtizedekkel fiatalabb mutatós nőért, azt sokkal kevésbé. A "szocialista erkölcs"-be ütközőnek tekintették ezt a viselkedést.