Hova szállnak már el az árak még?

Ti nem vagytok depressziósak már? Én nekem most esik le igazából hogy tényleg soha a büdös életben nem fogok semmit sem elérni, túl későn születtem. Nem tudok külön költözni, nem tudok családot alapítani, nincs több külföldi nyaralás, de még az étel-ital fogyasztásom minősége is drasztikusan csökkeni fog, a szórakozásról nem is beszélve.

Régen még ott volt a fejemben, hogy jó ha itthon nem is, majd külföldön pár év alatt megkeresem ami kell, ma már az a bér is kevés ahhoz amit elképzeltem annak idején.

Komolyan mondom, hogy 100 éve egy egyszerű parasztnak is több volt mint nekem valaha lesz, oké én megtéveszthettem magam csilivili vackokkal, ruha, elektronikus kütyü, mindenféle baromság, mert ez elérhetőbb, de a lényeg viszont már nem. Hol tudnék én ma tanyát venni, házat építeni, állatokat tartani, növényt termeszteni... És most csak egy egyszerű parasztemberről beszélek.

Az embereknek akiknek van, elmentek otthonról... Olyan különbségeket generálnak, hogy lassan olyan lesz az élet mint Latin-Amerikában, ugyanis az ingatlan piac is például lazán pörög ilyen árak mellett is, kérdem én kik finanszirozzák, miből? A rendszerváltó buliból mi fiatalok kimaradtunk, legtöbbünk a Ner újraosztásból is, mi elvesztünk.