Lehetne-e csökkenteni a roma bűnözést?

Részben megélhetési, részben kulturális kérdés. Az elsőn lehet ösztönözni, hogy több munka legyen, ami számukra is elérhető.

Az utóbbi a nehezebb. Az olyan csoportokban, ahol nincs munkakultúra, mert leépült, nem egyszerű visszaépíteni a tudatot, hogy dolgozni kell.

Semmi közepe faluban nincs munka, de még bűnözni se lehet.

Orbán 4 évente kioszt egy kos tüzifát meg 1 kiló krumplit aztán annyi.

Főleg az a probléma, hogy nincs képzettségük:

"Általánosan elterjedt sztereotípia az, hogy a cigányság munkakerülő, „élősködő”, aki nem

vesz részt aktívan a gazdasági folyamatokban. Ez azonban nem fedi a valóságot, ugyanis a

rendszerváltás előtt a cigány férfiak 90%-a volt aktív kereső, melyet Kemény István ’71-es

felmérése is bizonyít. Nagyrészt az ipari régióban alkalmazták a cigányokat, a nehézipari

termelésben, valamint gyárakban, bányákban dolgoztak. Ezzel persze együtt járt a rossz

egészségügyi állapot is, mely hozzá járult az átlagéletkor csökkenéséhez a cigányok körében,

ezen belül is főként a férfiakat érintett. Személyes tapasztalat alapján is alá tudom támasztani,

ugyanis a dédapám is rossz egészségügyi állapottal együtt járó munkát végzett – aszfaltozás –

ami miatt még az 55 éves kort sem érte meg. Az ilyesfajta munkák nem igényeltek

képzettséget, így a nagyrészt iskolázatlan, szakképzetlen tömegek is el tudtak helyezkedni. Ez

kihatással van a jelen viszonyokra, mivel lassan változik az a mentalitás, ami a cigányokban

él, hogy képzettség nélkül is el tudnak helyezkedni. Ezt a példát látták, a szüleik, nagyszüleik

is meg tudtak így élni, ergo nem érzik a súlyát a képzettségnek. De ez ma már változni látszik,

egyre többen törekednek arra, hogy a gyerekeiket iskoláztassák. De ez azonban nem mindig

sikerül, a szociális helyzet miatt. Ha egy roma fiatal el is jut a felsőoktatásba (főiskolai,

egyetemi képzés), sokszor az anyagi háttér hiánya miatt kiesik a rendszerből. Saját

ismerőseim között is sokaknak abba kellett hagyniuk egyetemi tanulmányaikat, mivel a család

nem tudta fedezni a költségeket. Ez az elsőszámú oka a munkanélküliségnek. Ez pedig abból

adódik, hogy legtöbbször a fiataloknak is el kell állniuk dolgozni, ahogy elérik a munka képes

kort, hogy hozzájáruljanak a családi bevételekhez. Munka mellett pedig nem lehet

kizárólagosan a tanulmányokra koncentrálni, választani kell, és a megélhetés miatt a munkát

választják. Ez egy ördögi kör, amiből nehéz kitörni. Fontos megemlíteni, hogy a cigányság, a

többségi társadalom számára „láthatatlan” munkát végez. Ez alatt a mezőgazdasági,

idénymunkákat, a feketemunkát értem. Ez ugyan nem bejelentett, hivatalos munka, de ezeket

a feladatokat a cigányok végzik el. Szintén saját tapasztalat, hogy a Szabolcs megyében lakó

rokonaim, is hasonló munkákat végeznek, amiben még a gyerekek is részt vesznek. Az

unokatestvéreim emellett gimnáziumba járnak, ami vidéken ritka, de az is mutatja, a fejlődést,

hogy vannak jó példák. Csak ezt a többségi társadalom nem látja, nem veszi észre. Ebben

nagy szerepe van a médiának, ami negatív, és egyoldalú képet fest a cigányokról. Ezt a

Bernáth Gábor – féle médiakutatás is alátámasztja. Legtöbb esetben csak a bűnözést,

elmaradottságot kapcsolják a cigányokhoz, a médiában ábrázoltak alapján. A kultúrának is

csak egy szeletét mutatják be, ami nem fedi le az egész cigány kultúrát. Csak a deviáns

viselkedést mutatják be, ha valaki átlagos, normális életet él, dolgozik, taníttatja a gyerekét,

azt nem mutatják be, az nem érdekes. Nemzetközi, és helyi szinten is kimutatható, hogy a

politikai életben felszívódó, cigányokra szánt pénzösszegek, támogatások nagy része nem jut

el az érintettekhez, ami megakadályozza a fejlődést. Összességében elmondható, hogy a

nyolcvanas években beállt gazdasági válság és a politikai változások az átlagosnál

súlyosabban érintették cigányok foglalkoztatási viszonyait. A nehézipar, és az ipari régió

megszűnésével elindult a munkaerőpiacról való kiszorulásuk. A szociális helyzet, a

földosztásból való kimaradás, tartalékok hiánya, a képzetlenség, és a diszkrimináció is

hozzájárul a munkanélküliséghez. Megoldási javaslat, hogy a munkanélküliséget, és ennek

problémáját helyi szinten kéne kezelni, ahogy a filmben is láttuk, a cigányok nyitottak a

munkára, mindenki próbálja biztosítani a megélhetést családjának. Vidéken a kis falukban, a

mezőgazdasági munkát lehet kiaknázni, és összpontosítani a munkaerőt. Ezt meg is

valósították több településen, többek között Cserdiben, és Mátraderecskén, ahol a

polgármesterek alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz, felismerték a település adta lehetőségeket, és bevonták a lakosságot a munkavégzésbe, ami által a település is fejlődik, és

megélhetést biztosítanak a lakosoknak is."

[link]

Ez pozitív, de naiv felvetés. Már a rendszerváltás óta dolgozik ezen egy csomó szociológus, és nem értek el túl sok sikert.

A probléma gyökere, hogy a kultúra meg az életstratégiák is öröklődnek. Nem csak a romáknál, hanem mindenkinél. Ahogy egy ügyvéd- vagy orvosdinasztiában is öröklődik az érvényesülésről való összes tudás, a kapcsolatrendszer és a többi tényező, úgy a bűnözés, a szegénység, a trükközés kultúrája és stratégiái is öröklődnek.

Ez a láncot elméletben csak úgy lehetne "hirtelen" megtörni, ha fogsz két-három generációnyi kisgyereket, leválasztod őket a családjukról, és teljesen más környezetben, más emberré neveled fel őket. Ez persze erkölcsi és gyakorlati okokból is kivitetetlen.

A lassú út, hogy a társadalom élhető alternatívákat kínál a bejáratott életstratégiák helyett. Pl. "ha sokat tanulsz és dolgozol, akkor sikeresebb, gazdagabb, menőbb leszel, mint az apád." Ez jól hangzik, de van egy csomó visszahúzó tényező, amitől az ajánlat "elkopik". Ezt hosszú lenne itt kifejteni, de az egyik a tömegesség hiánya, a másik az időbeli nehézségek.

Csak nézd meg az USA-t, ott pl. van egy csomó jó példa a négerek előtt: ma már ügyvédek, orvosok, sportolók, zenészek, vállalkozók, kutatók stb. generációi bizonyítják, hogy lehet és érdemes is kitörni, de még mindig a folyamat elején járnak, és nagyon komoly visszahúzó erők érvényesülnek. És az egy gazdag ország, tele lehetőségekkel.

Mindez persze a politika dolga lenne, de azt látjuk, hogy a politikának igazából nincs szüksége az alsóbb rétegek felemelésére, csak a szavazataikra. A legolcsóbb megoldás megvesztegetni őket segélyekkel, támogatásokkal, szociális kedvezményekkel. Ez megy az USA-ban is, és Európa gazdag országaiban is.

Csak pár elszánt filantróp dolgozik a problémán, de ez önmagában édeskevés, bár tényleg nagyon derék dolog.