Ha kedvemre váltogathatom a szexuális orientációmat (genderfluid), akkor miért állítják az LMBTQ-k, hogy a gyerekek nem nevelhetőek át meleggé?

"De a tudomány jelenlegi állása szerint léteznek olyan emberek, akik más neműnek érzik magukat, mint ami a biológiai nemük, és ez az életük során változhat."

Ezt nem értem én sem most. Mi az, hogy másnak érzi magát? Egy férfi honnan tudja, hogy hogyan érzi magát egy nő? Honnan tudja, hogy amikor nem férfinak érzi magát (?), akkor abban az állapotában pont nőnek érzi magát? Hiszen nem nő, sosem volt az.

Amúgy mi az, hogy egy férfi nem férfinak érzi magát? Mit érez olyankor, amikor férfinak érzi magát, és mit olyankor, amikor nem? Mi a kettő közt a különbség?

Csak azért fura ez nekem, mert én soha nem éreztem magam férfinak, habár az vagyok. Illetve, sosem tudatosult bennem, hogy én most féfinak érzem magam. Egyszerűen csak vagyok, a férfi nememmel, de ettől még nem tudom milyen az, amikor az ember férfinak érzi magát.

Nem arra gondolok, hogy macsósnak. 17 éves koromban, belőtt séróval az ujjatlan pólóban én is éreztem magam macsósnak. De az egy saját magamban szándékosan gerjesztett érzés volt, kellett a tinidiszkóba. Vagy ez lenne az, hogy férfinak érzem magam? De akkor meg én is genderfluid vagyok, hiszen reggel mikor kimászok a pizsamámban az ágyból, kócosan, a széttaposott papucsomban, egyáltalán nem érzem magam macsósnak, vagyis férfinak. Ebből gondolom, hogy a genderfluidság nem ezt a macsós érzést tartja a férfias érzésnek.

De akkor mit? Mit kellene éreznem nekem, férfiként, amikor azt akarom érezni, amit egy genderfluid akkor érez, amikor férfinak érzi magát?

#15 Olvastam, már korábban is linkelték (nem ennél a kérdésnél), de ebben én nem találtam választ a kérdéseimre. Nem ír arról, hogy milyen érzés egy genderfluidnak amikor férfinak érzi magát.

Lehet hogy én is érzem azt folyamatosan, mivel férfi vagyok. Csak mivel én nem vagyok fluid, sosem változik meg ez az érzésem, ezért nem is tudom, hogy én azt érzem.

Lehet, hogy így van, ennek nem zárom ki a lehetőségét. De akkor írja már le valaki, hogy mi is az, amit én tulajdonképpen folyamatosan érzek, csak annyira alapvető, hogy nem jut a felszínre, nem tudatosul bennem, hogy én azt most érzem...

Mint ahogy azt sem érzem, hogy van lábujjam. Egész addig nem érzem, nem tudatosul bennem, míg bele nem rúgok valamibe mezítláb, na olyankor azonnal tudom, hogy biztosan nagyon létezik a lábujjam. De egyébként nem, még ha figyelek rá, akkor sem érzem. Csak ha megmozdítom. De ugye akkor már változás történt benne, és tulajdonképpen ezt a változást érzékelem, amikor megmozdítom.

Ahhoz mimet kéne és hogyan mozdítanom, hogy ez a férfiérzet előjöjjön, vagy változzon? Vagy hogyan lehetne módosítani ezen az állandósult érzeten, hogy érezzem, hogy az most nincs, aztán meg megint lett? Lehet ilyet egyáltalán? (Persze valami nem visszafordíthatatlan módra gondolok.)

Hmm, ez ütős kérdés:D

Izzadnak is a homokosok.

Én egyszer se, de nem is vagyok mentálisan offon, mint te.

Aki tegnap még kiskutya, ma meg már üzbég kályha.