A választást az dönti majd el, hogy az összefogánsak sikerül-e Angliában meg Németországban több embert buszoztani, mint a Fidesznek Romániából meg Ukrajnából?

┌ Az dönt, melyik pártszövetség tud több embert buszoztatni? Tisztelt kérdező! Ez nem csak „darabra” megy.

Az országgyűlési képviselőhelyekből (199) 106-ot a győztes egyéni választókerületi jelöltek kapnak, 93 kerül kiosztásra az országos listákra kapott szavazatok és az egyéni jelöltekre kapott töredékszavaztok alapján; de ebben benne vannak a képviselőket kedvezményezetten bejuttatni képes nemzetiségi listák is. 2018-ban 1 nemzetiségi képviselő jutott be listáról, ezért pártlistákról csak 92-en juthattak be. És ami az egyéni jelöltektől jövő töredékszavazat mennyiséget illeti: 2018-ban 5312648 szavazat érkezett pártlistákra, és további 3515209 töredékszavazat került beszámításra a mandátumosztáshoz.

Tehát, igencsak meghatározó szerepe van az egyéni listás szavazatoknak.

Az Egyesült-Királyságban, Németországban élő nagykorú magyar állampolgárok közül azokat szándékoznak eljuttatni tőlük távoleső, szavazásra kijelölt külképviseletre, akiknek van érvényes magyarországi lakóhelycímük. (Régi, de a köznyelvben ma is használt elnevezéssel: állandó lakcímük.)

Akiknek nincs, azokat nem kell szervezett utazással segíteni, levélben szavazhatnak, igaz, csak pártlistára.

Márki-Zay, ottjártakor, azt tanácsolta a magyarországi lakóhelycímmel rendelkezőknek, hogy jelentkezzenek át billegő körzetekbe, és éljenek szavazatukkal. (Érthető, hiszen az ellenzéki összefogást ott tudhatják segíteni, ahol szoros eredmény várható, és kis különbség is dönthet. Ha olyan választókerületben szavaznak, ahol igen biztos az ellenzéki összefogás jelöltjének győzelme, vagy igen biztos a kormánypárti jelölt győzelme, semmit nem jelent a szavazatuk.)

De, egyszerű, online is kérelmezhető átjelentkezéssel ez nem valósítható meg, ugyanis: „2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról 250. § (1) Az átjelentkezésre irányuló kérelmet az a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgár nyújthatja be, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén tartózkodik.”. Ők, nem Magyarország területén fognak szavazni, hacsak nem utaznak haza. De a szervezések a jelenlegi lakóhelyükön a külképviseleti szavazóhelyek elérését célozzák, nem az oda-vissza 2000–3600 km-es hazautazásokat.

Így, csak akkor tudnak billegő körzetbe átjelentkezni, ha ténylegesen elintézik a lakóhelycím átjelentkezést. Ez azért már nem egyszerű. Ki kell jelentkezniük a jelenlegi lakóhelycímükről. Szervezni kell az adott választókerületekben olyanokat, akik szállásadóként lakás-, házbérlet szerződést kötnek velük, és aláírják a lakcím bejelentőt, akárcsak a lakcímet változtató. Felhatalmazást is kell adni a lakcímbejelentés intézésére. Aztán, gondolom, vissza is akarnak majd jelentkezni a jelenlegi lakóhelycímükre. És mindezt távolról.

Nyomokban sincs hír arról, hogy ezt szerveznék.

Egyébként, legalábbis egyelőre, nem látszik részükről mindent eldöntő, tömeges választási hajlandóság. 2018-ban 51854-en szavaztak külképviseleten. Ma, 9 óráig, a mostani szavazásra, eddig 16575-en regisztráltak külképviseleten történő szavazásra; és közülük messze nem mindenki az Egyesült -Királyságban vagy Németországban él. Persze, van még idő a regisztrálásra: a rendelkezésre álló időből még csak 25 nap telt el, és hátravan 32 nap.

Az ellenzék állítása szerint szomszédos országbeli magyar állampolgároknak már választások óta vannak magyarországi lakcímbejelentéseik, akár több tíznek is egy kisméretű, és javarészt összeomlott házikóban. Adminisztrációs és nagy távolság gondok nélkül „buszoztathatók”.

Ami pedig a pártlistás szavazatokat illeti, „buszoztatás” nélkül, a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok tekintetében fölényesen vezetnek a kormánypártok, ugyanis 439763-an jogosultak levélszavazásra. Az eddigi választási eredmények alapján igencsak nagy arányban Fidesz-KDNP szavazók. És nem tartom valószínűnek, hogy az ellenzéki összefogás politikusai nyilatkozataiban a velük kapcsolatos tervek átállítják őket. Azt, valószínűbbnek tartom, hogy az eddigiektől markánsan több levélszavazatot kap majd a Fidesz-KDNP. ┘

┌ ✎ [Kizárt. A határon túli szavazatok múltkor 0 mandátumnyit számítottak.] ← 1/ anonim válasza: 2022. febr. 21. 15:50

Azt nem tudom, honnan tudod, de szerintem nem is tudod, hogy hány olyan szavazó volt és milyen választókerületi eloszlásban, akiket „buszoztatattak”; ugyanis semmilyen nyilvántartásban nem mutathatók ki. Azért szállították őket, hogy egyéni listára is szavazhassanak, mert a lakóországukban, levélszavazással, csak pártlistára szavazhattak volna. Nem hiszem, hogy név szerint ismered őket, de ha így lenne, azzal sem mehetnél sokra, mert a szavazás titkos; ráadásul a névjegyzék listákat már régen meg kellett semmisíteni. Úgyhogy, mandátumbefolyásolásukról tudnod, lehetetlen.

Amivel keverheted – bár a kérdés nem erről szól –, az a levélszavazás. (De az egész más, mint a „buszoztatás”, bármelyik politikai erő részéről történik is. Levélben, otthonról lehet szavazni, legfeljebb a legközelebbi postára kell elmenni.)

És az igaz, hogy 2018-ban a levélszavazás nem változtatott a kiosztható mandátumok tekintetében, de 2014-ben egy többlet mandátumot jelentett a FIDESZ-KDNP-nek, ami egyben jelentős minőségi különbséget is okozott: ezen múlott a 2/3. ┘