Miért találtak ki olyan képzési formát,hogy "BPROF"?

Bprof szerepe az hogy ha valaki meggondolja magát, gyorsan pár tárgy pótlásával, meg tudja szerezni a BSC-t. Ha nincs rá szüksége akkor is könnyű papírszerzési lehetőség. Itt is elég szép ponthatárok vannak, szóval nem feltétlen gyengébb a képzés mint a BSC, csak össze van kicsit nyomva és gyorsabb, nincs pl. szigorlat meg kicsit kevesebb a ráépülés, és a tárgy.

A FOKSZ meg egészen más, eleve olyanok számára van fenntartva akik be sem jutnának BSC-re, ezt mutatja a 240 pontos minimum, ez is papír de sokkal nagyobb az űr a BSC és a FOKSZ között, mint azt gondolnánk.

Nem valami nívós a papír, sem a tudás amit ad egy FOKSZ viszont könnyen elvégezhető, BSC-re viszont nehéz innen menni.

Látszik szerintem ebből hogy miért jött létre ennyi forma, hogy bárki meg tudja szerezni a papírt, iszonyat nagy hiány van pl. mérnökökből szóval kell is.

Kérdező, valamit keversz.

A BSc egy rövidítés, a Bachelor of Sciences rövidítése, tulajdonképpen a tudományok képzett emberét jelenti, nincs pontos magyar fordítása a bachelor szintnek, a baccalaureus kifejezés lenne csak rá, mint magas szinten képzett, koszorús ember. Ugyanilyen a Bachelor of Arts, azaz a BA képzés is.

A BProf (és nem BPROF) pedig ugyanez más területen, Bachelor of Profession, vagyis egy szakma felsőfokú végzettségű személyét jelenti. Nem tudós, hanem egy szakma, pl. az informatika felsőfokú végzettséget szerzett emberének a jelölése.

A FOKSZ, azaz a FelsőOKtatási SZakképzés viszont nem ad diplomát. Az egy magasabb szintű tudást ismer el, egyfajta államilag finanszírozott továbbképzést jelent, amiben kapsz róla papírt, hogy maga a szakmai ismereted, tudásod magasabb szintű, mint amit középiskolával vagy egy OKJ képzéssel meg lehet szerezni - azaz nem középszintű szaktudás - hanem ennél magasabb szintű, azonban diplomát nem szereztél vele, nem számítasz általánosságban diplomás embernek ezzel a képzéssel.

A FOKSZ elvégzése UTÁN is lehet menni egyetemi alapképzésre, plusz pontot jelent a felvételinél.

Azért nem szüntetik meg ezeket a képzéseket, mert éppen az a lényege, hogy nem kell mindenkinek diplomát szereznie egyetemen - sok olyan vizsgát is végigcsinálna, évekig tanulnia, akinek erre nincsen szüksége, csak a maga szakmáját akarja magasabb szinten megtanulni.

Példa: nem vesznek fel állami képzésre, de a szakmádban - pl. informatika - szeretnél dolgozni. Akkor elvégzed ezt, elismerik a magasabb tudásodat és találsz könnyedén olyan állást, ahol engedik, akár fizetik is, hogy munka mellett az egyetemet is elvégezd. Kapsz a cégtől plusz szabadságot a vizsgákra, egyetemre járásra, vagy dolgozhatsz duális képzésben, hiszen a szaktudásod már meg van a munkához és hasznosan tudsz is dolgozni, nekik meg szükségük van az ilyen informatikus szakemberre akkor is ha a hét felét amúgy az egyetemen tölti és még tanul.

Vagy nem is akarsz diplomát szerezni és simán csak dolgozol ezzel a végzettségeddel.

A bprof az diplomát ad, de MSc-re csak különbözeti tárgyakkal mehet tovább.

Én a foksznak nem látom értelmét, a legtöbb ilyen képzés semmire sem jó, eleve sok esetben outsource-olják az egyetemek középiskoláknak, a tárgyak nags része csak töltelék a 2 év miatt, és szakmailag szinte semmit nem kapnak, akik elvégzik, el sem tudnak vele helyezkedni. Főleg informatika területén igaz, egy bootcamp-el jobban járnának.

Ellenben mint BSc programtervező informatikus szakon végzettnek a bprofnak látom értelmét. Sokan vagyunk akik nem azért mentünk elsősorban informatikus szakra, hogy differenciályegyenletekkel, kettős integrállal, tételbizonyításokkal foglalkozzunk, és matematikai alapon vezessük le egy algoritmus helyességét. Mert a versenyszférában ezeket nem használjuk. Igen, kell a matek, kell a számításelmélet, de nem olyan mélységben és módszerekkel, mint ahogyan tanultuk. Van akinek persze az is kell, de ez egy kisebbsége az informatikusoknak. A többségnek teljesen megfelel a gyakorlatiasabb, kevesebb alapozó tananyagot oktató Bprof képzés.

De mondok egy másik megközelítést is. A bolognai kélzés bevezetésével a hagyományos főiskolai képzés eltűnt. Egyrészt mert BSc-re betömörítették az egyetemi alapozást, így az elmélet-gyakorlat aránya más, mint a főiskolai képzéseken volt, másrészt a BSc képzéseket jórészt központi elvárások alapján ugyanúgy alkották meg, így a korábban gykaorlatiasabb főiskolák is egyetemesedtek, harmadrészt bizonyos szakokon - a progmat pont kivétel - korábban 4 éves főiskolai képzés volt, amibe több gyakorlat belefért, mint a 3-3.5 éves alapképzésekbe.