Mi a magyar miniszterelnok jogkore?

De facto vagy de jure?

Jelenleg mindenben gyakorlatilag Viktor dönt.

Valóságban a jogköre jóval kisebb lenne.

A kormány vezetője.

A miniszterelnök nevezi ki a minisztereket és hozhatja meg a kormány képviseletében az országot érintő egyes döntéseket.

A parlament az ország legmagasabb jogkörrel és hatalommal rendelkező szerve és törvényeket a parlament hozhat, olyan döntésekben is, mint nemzetközi szerződések vagy uniós döntések magyarországi elfogadása, csak a parlament dönthet.

Példa 1.: Orbán kiment Putyinnal tárgyalni - ez az ő jogköre. Azonban amiben megegyeztek, az már érinti a miniszterei területeit - a gázszállításról már utána Szíjjártó (az emberei) folytatja a tárgyalásokat a Gazprommal és a gazdasági miniszter fogja a szerződéseket megkötni. Paks 2-ről hasonlóképpen, csak ott a szerződéseket Süli János, a területért felelős miniszter fogja megkötni. Azonban míg a gázvásárláshoz nem kell törvényi jóváhagyás, a Paks 2 beruházáshoz kellett korábban, arról meg már csak a parlament dönthetett és nem egy miniszter, nem egyedül a miniszterelnök.

Példa 2.: Orbán, mint az ország vezetője, egyik tagja az uniós miniszterelnökök tanácsának, az Európai Tanácsnak. Ott dőlnek el az unió jövőjét befolyásoló kérdések első körben és nem az uniós parlamentben, ezért itt minden ország vezetőjének vétó joga van és az ügyek egy részében csak akkor lehet döntést kimondani ha minden ország vezetője igent mondott rá. Így kerülik el a szerződések szerint, hogy a tagállamok ellenében változtassák meg az uniót, csak mert az a tagállam esetleg kisebb lakosságú és az EP-ben le lehetne őket szavazni. Itt Orbánnak van joga dööntést hoznia az ország nevében. Azonban ezt a döntést utána ha elfogadja az uniós parlament is, itthon már a parlamentnek kell jóvá hagynia és törvénnyel az országra nézve is kötelezővé tennie. Tehát hiába mondana a miniszterelnök ebben a tanácsban bármit, ha utána a parlamentben nem kapná meg a megfelelő szavazatot, nem léphetne életbe.

"Tehát hiába mondana a miniszterelnök ebben a tanácsban bármit, ha utána a parlamentben nem kapná meg a megfelelő szavazatot, nem léphetne életbe."

Tegyük azt is hozzá, hogy ez nem opcionális. EU csatlakozással azt is elfogadtuk, hogy a közösen meghozott EU rendeleteket alapvetően 24 hónapon belül átintegráljuk a hazai jogrendbe.

#5 Igen, de a szerződések szerint csak akkor ha egy olyan területet érint amelyik az uniós közös jogköröket jelenti.

Egy tagállami hatáskörben megtartott területen, pl. az oktatás vagy a határvédelem ilyen, ott hiába lenne uniós döntés, mivel az tagállami hatáskör, nem kötelező elfogadni.

Pont ezen megy most is a vita a lengyelekkel, meg korábban nálunk, az előtt meg a németeknél volt így. Amikor az adott ország alkotmányát üti egy közös uniós döntés, akkor hiába van az uniós jog szerint ez a kötelező elfogadtatás, mivel az adott ország parlamentje jogosult csak az alkotmány módosítására és a módosítás nélkül az új szabály nem lenne a parlament által elfogadható, mert üti az alkotmányt, akkor ez nem megvalósítható még ha az ország vezetője bele is ment a változtatásba.

"EU csatlakozással azt is elfogadtuk, hogy a közösen meghozott EU rendeleteket alapvetően 24 hónapon belül átintegráljuk a hazai jogrendbe."

Én semmi ilyesmit nem fogadtam el.