Szerintetek, hogy lehetne a cigányságot felzárkóztatni?

Ezt így leáltalánosítani nem lehet. Pár éve, mikor még dübörgött a munkahelyem, rengeteg cigány dolgozott itt, néhányan még ma is itt vannak. Csinálták amit kell, amit a többi, amit a magyarok. 2 balhéra emlékszem, az egyiket magyar csinálta, a másikat egy cigány gyerek.

Amúgy köztük is van ügyes, becsületes, meg szélhámos is, pont mint a magyarok közt. Azt nem szeretik, ha lenézik, cigányozzák őket. A megalázást nem viselik el, akkor könnyen kijön a vér, míg egy magyar ilyenkor van, hogy lehajtja a fejét és hallgat, a cigány nem fog!

"Arra viszont senki nem kényszeríti őket, hogy a putriba 6-8 gyereket szüljön"

Érdemes olvasni erről szóló írásokat. pl:

"A férfiaknál azonban már jelentős presztízsveszteséget okoz a tartós munkanélküliség. Ennek következményeként a hagyományos, azaz a kenyérkereső szerepnek, a családfenntartás feladatának már régóta nem tudnak megfelelni.

Ahogy egyikük felesége mondta: „most már nem úgy van, mint régen ... már a nők viselik a nadrágot ... ők tartják el a családot ... a férfiak nem dolgoznak, otthon fekszenek, aztán még ők parancsolgassanak?!” Ebben a helyzetben,

mely sem a szűkebb közösségükben megszerezhető presztízsüknek, sem önbecsülésüknek nem használ, macsóságuk bizonyításának egyik legkézenfekvőbb, szinte kizárólagos eszköze a sikeres „házasélet”: a terhes feleség, illetve az – egészséges – újszülött. Ezzel lehet büszkélkedni a kortárscsoport előtt, amelynek egy ilyen homogén kapcsolathálóval rendelkező, a magasabb státusú rétegekkel a társadalmi interakciót, gyenge kötéseket (Granovetter 1991) teljesen nélkülöző közösségben óriási a hatása a társadalmi – így a demográfiai – cselekvésre. „Alig házasodtunk össze, 16 éves voltam, Zsolti már azon idegeskedett, mér’ nincs még gyerekünk. A haverjainak már mind volt, azok dicsekedtek is a gyerekekkel a kocsmában...

"

[link]

Két dilemma áll előttünk.

1. A cigány ne zárkózzon el a magyartól - ehhez az kell, hogy bízzon a magyarban.

2. A magyar ne zárkózzon el a cigánytól - ehhez az kell, hogy bízzon a cigányban.

Ha belegondolunk, hogy melyik a megoldhatóbb, teljesen egyértelmű, hogy a magyart nem lehet szavakkal meggyőzni arról, hogy a cigány is jó ember, és akarja a fejlődést. Tettek kellenek. Tehát a cigányságnál kell megnyitni a szelepet. És higgyétek el, nem lehetetlen. Eddig azért nem sikerült, mert az első gondolat, amikor integrációról esett szó, az a pénz volt. Ez egy tévút. Semmit nem érünk a belefektetett pénzzel, ha alulról nem támogatjuk meg a dolgot. Felül beleöntjük a pénzt, alul meg kihullik. Meg kell tanítani a normákra azokat, akik nem tartják be. Vissza kell adni a leszakadt rétegnek a lelkiismeretét (pl. a cigányság nagyon nyitott az istenhit és a vallás iránt, és az elmúlt évekből is azt látjuk, hogy a keresztény országos cigánymissziók nagyon szép eredményeket értek el). És hogyha ezt elérjük (ez egy irtó nehéz és hosszú folyamat), akkor már lesz értelme milliókat és milliárdokat belefektetni abba, hogy olyan kulturális-szociális felzárkózást érjünk el, ami eredményhez vezet.

Kérdező, ez egy nagyon hosszú folyamat, mert elrontani nagyon könnyű volt, de helyrehozni nehéz.

A cigányság köreiben mindig is másféle értékek voltak a közösségben fontosak, másképpen szemlélték a gyerekvállalást. ha megnézed a múltat, a cigányok között volt mindig legnagyobb a házasságok aránya és kevesebb a házasságon kívül született gyerekeké, mert nekik fontos volt, hogy házasok legyenek. Viszont ezt a házasságot akár 13 évesen is jónak tartják, nem gond a 12 éves terhes lány, a 32 éves nagymama, az, hogy 1 gyereket ennek a férjének szült, 2 a másiknak, aztán sorra újabb és újabb férjeknek, pasiknak. Ami a nem cigányoknál elképzelhetetlen.

Éppen így soha nem volt közöttük értékes az ha valaki tanult ember, a többségnek ott volt hogy vagy elvégezte az általánost vagy nem és az volt nagy akinek volt egy szakmunkás végzettsége, vagy ügyesen uzsorázott, vasazott stb.

Viszont a rendszerváltás előtt mindez nem volt látható probléma, hiszen kötelező munka volt, a munkanélkülieket elkapták, büntették. Aztán viszont megszűnt 1 millió munkahely és a legtöbb éppen a képzettséget nem igénylő munkahely volt, olyan, amiket képesek voltak végezni. Tömegesen lettek munkanélküliek - nem csak a cigányságban, és az akkori kormányok ezt segélyekkel, idő előtti nyugdíjazással próbálták meg kezelni.

Itt történt egy szinte helyrehozhatatlan kártétel, mert az amúgy sem éppen a szakszerű és szorgos munkakedvről híres rétegben a gyerekek után járó segélyekkel több pénzt tudtak szerezni, mint egy nehezen megszerezhető és esetleg sok utazással járó, nehéz fizikai munkával. Akkor meg minek menjen dolgozni ha többet kap amikor csak otthon van és újabb gyereket csinál, akit majd eltart az állam?

Közben felnőtt egy olyan generációjuk, aki nem is látta hogy a környezetében bármit is tenni kéne a megélhetésért, mint elmenni az önkormányzathoz balhézni, hogy adjanak segélyt, mert az jár.

1998-ban az első Orbán kormány megpróbált ezen változtatni. Akkor is az alanyi jogon járó családi pótlék mellett bevezették a családi adókedvezményt és a családi pótlékot nem emelték, ha valaki több támogatást akart a gyerekei miatt, annak dolgoznia kellett, mert abból lehet csak adókedvezményt érvényesíteni. Iskolába járáshoz kötötték a családi pótlékot, vagyis ha a gyerek nem ment be tanulni, akkor a család nem kapta meg. Volt is eredménye - bár lassan - 2001-re drasztikusan lecsökkent az igazolatlan hiányzások száma.

Azonban 2002-ben ezt a ballibek eltörölték, a családi pótlékot megemelték, a családi adókedvezményt szinte teljesen eltörölték. Az iskolához kötését a családi pótléknak megvonták és az általános iskola 4. osztályáig nem lehetett megbuktatni a gyereket a szülő beleegyezése nélkül, akkor sem ha be se tette a lábát az iskolába és nem tudott se írni, se olvasni. Megint a segélyek lettek előtérbe helyezve.

Egyre több lett az olyan gyerek, aki 4. osztályig eljutott minimális tudással, onnan egy idő után engedték 5. osztályba menni és ott megrekedtek. Hiszen hogy lettek volna képesek folytatni ha funkcionális analfabéták? Mire lettek volna képesek még ha később akartak is volna bármit?

Egyre többen lettek akik minimális tudás nélkül csak tengtek-lengtek az életükben, vártál - elvárták - a segélyt, és ezt mutatták a gyerekeiknek is.

Inen indult 2010-ben újra a második Orbán kormány. Azóta megint családi adókedvezmény van a családi pótlék emelése helyett. Kötelező a közmunka vagy munka végzése, mert ha nem, akkor nincsen segély. Az összes segély amit egy család kaphat bármiféle alapon nem lehet magasabb, mint az aktuális minimálbér, hogy ne ebből a segélyből akarjanak megélni. A segélyeket nem pénzben kapják, hanem fizetik helyettük a számláikat, az önkormányzat embere megy velük bevásárolni, a gyerek kap ingyen étkezést az önkormányzattól. Ösztöndíjak vannak a jól tanuló romáknak, segítő programok és ami nagyon fontos: kötelező lett az óvodába járás 3 éves kortól. Ami a nevelésükben elmarad otthon, mert rosszak a körülményeik vagy csak a szülők maguk sem tudják, azt az óvodában megpróbálják nekik megadni.

Ez nem olyan durva beavatkozás amit a szélsőségesek szeretnének, mert nem veszik el a gyereket a családjuktól, egyszerűen az összes többi kisgyerekhez hasonlóan az óvodában meg kell tanulniuk a közösségi életet, szokásokat, a tisztálkodást, rendszerességet. Ott van fejlesztés, a korosztályuknak megfelelő oktatás, és onnantól ha mennek iskolába már nem egy óriási hátránnyal indulnak.

de ehhez sok-sok idő kell és kitartó munka, hogy eredményt hozhasson. A 2010-ben meghozott intézkedésekkel, a 2011-es kötelező óvodába járást előíró törvénnyel is csak a 2011-ben 3 éves gyerekek kezdhették így az "oktatásukat". Vagyis ők most 13 évesek, általános iskolások, legfeljebb hetedikesek. Majd ha ez megy tovább és megfelelő szakmát szereztek, a jobbak egyetemre mentek és közben újabb és újabb évfolyamaikban nő a tanultak, képzettek száma, akkor indulhat majd el a cigány közösségben is az, hogy az iskolázottság, a szakmai tudás érték és elvárás lesz.

Hogy mit kell tenni a cigányság felzárkóztatásához?

Ezt. Ugyanazt kell tőlük elvárni, amit magunktól, hogy tanuljanak, dolgozzanak, a gyerekeiket iskolába járassák, a törvényeket betartsák. Mert ők ugyanolyan emberek, mint mindenki más, ugyanúgy képesek mindenre - HA elvárjuk tőlük, hogy megtegyék és nem intézzük el az ostoba, rasszista liberálisok módján, hogy hát a cigányok erre nem alkalmasak, tőlük nem lehet elvárni stb.

Ehhez is bentlakásos iskola kellene, mert egy nyomorgó falusi családnak nincs pénze arra, hogy a gyerek ingázzon, vagy hogy lakást béreljenek neki a városban, ahol a szakiskola van.

Ingyenes bentlakásos iskolák megoldhatnák ezt, és nem csak cigányoknak, általában azok, akik egy bizonyos jövedelmi szint alatt élnek, kaphatnának ilyen helyet.

Léteznek ilyen ingyenes bentlakásos szakiskolák jelenleg nálunk?

26: ehhez sok pénzre lenne szükség, és nagyon jól fizetett óvónőkre, tanítókra a leszakadó helyeken, de ennek éppen az ellenkezője van, általában nem fizetnek annyit, hogy sokan bevállalják cserébe a kellemetlenségeket, a nehéz nevelő munkát

A foci meg a stadionok helyett erre kellene fordítani sok milliárdot, a hátrányos helyeken jóval magasabb fizetést adni a tanítóknak, hogy megérje odamenni, stb. A focitól nem fog felvirágozni az ország, viszont ha a fenti problémát nem kezeljük, az az ország leszakadásával fog járni.

19-persze hogy egyetértesz mert tudatlan vagy.ezt már megpróbálták a világban,és fajírtás lett a vége.

[link]

29: nálunk is megpróbálták, nem irtottak ki senkit, és jók az eredmények:

Magyarország egyetlen, részben bentlakásos cigány nemzetiségi oktatási intézménye a pécsi Gandhi Gimnázium, ahonnan tavaly az érettségizők ötven százaléka felsőfokon tanult tovább. A havonta huszonötmillió forint állami támogatásból fenntartott gimnázium igazgatója, Gidáné Orsós Erzsébet elmondta, hogy az intézményben 230 gyerek tanul, közülük 196 kollégista csak hétvégére megy haza. A bentlakásnak az igazgató szerint több előnye is van, de semmiképp sem működik minden esetben és a szülők beleegyezése nélkül.