Miért van az, hogy az idősebbek számára az ivás elfogadhatóbb, a fiatalabbak számára meg a füvezés?
Az idősebbek természetesnek tartják, hogy valaki időnként berúg, és általában fiatalabb korukban is több alkoholt ittak, mint a mai fiatalok. Főleg falun, tanyán teljesen természetes az alkoholizálás engedése akár 12 éveseknek is a középkorúaktól.
Ezzel szemben a füvet elfogadhatatlannak tartják, általában az az érvük ellene, hogy meg lehet bolondulni tőle, vagy kapudrogként funkcionál heroin meg ilyesmik felé.
Az ilyen 30-35 év alattiaknál viszont azt látom, hogy a füvezést látják pozitívabban, és a túl sok alkohol ivásáról általában negatív a véleményük.
A gyereknevelés kategóriában is írta egy fiatal anyuka, hogyha füvezésen kapná a gyerekét, diszkréten arra felé terelné, hogy inkább sütibe süsse a füvet, úgy nincs káros füstje.
Már én sem vagyok olyan fiatal, de még 35 év alattinak számítok. Régebben és most is elítéltem a füvezést. Persze néha kísért a gondolata az önpusztításnak, de ettől még tudom, hogy rossz és nem tenne jót. Főleg nem a legalizálása.
Inni lehet azért is, mert finom. A füvezésnek mi célja van?
Az én tapasztalataim szerint minden korosztályban az ivás az elfogadhatóbb. Fiatal (20-as) ismerőseim közül egy kezemen meg tudnám számolni, hányan tartják elfogadhatónak a füvezést.
Az alkohol pedig amióta létezik történelem, része a kultúránknak. Lényegében minden generáció ebben nő fel, hogy teljesen normális néha egy kis italozás. Na itt persze nem arra kell gondolni hogy rendszeresen leisszuk magunkat a sárga földig, ezt ugyanúgy elítéli a többség.
Miért van az? Nincs az!
Egyes idősek természetesebbnek tartják az alkoholt, mások nem. Egyes fiatalok természetesebbnek tartják a füvet, mások nem. Az ilyen általánosítások hamisak és téves leképzeléseket adnak a szokásokról.
Az alkoholról (nagyon) régen és most is az mondható, kis mértékben hasznos, nagy mértékben káros. A "mérték" pedig kis mértékben egyéni.
A fűről is régen és most is ismert, hogy egyes helyzetekben gyógyszer, más helyzetekben káros drog.
Összefoglalva: az "eszköz" se nem káros se nem hasznos. Akármelyikké a használója teszi.
Leginkább azért, mert a füvet bűnözők árulják, akik minden szart beletesznek, hogy a hülyegyerekeknek ütősebb legyen. Ezt fogyasztani orosz rulett.
Gyógyszertári kanabisszal, LSD-vel, de még kokainnal sem lenne nagy baj. Az ópiátok viszont már rombolóak.
Alkoholból nehéz tartani a mennyiséget, továbbá egyéntől függ hogy éhgyomorra kit nem üt meg 6cl házi pálinka. Én megiszok hetente 1x pár felest, whisky-ből, vagy vodkából, mellé pár sört de így is kiszámíthatatlanabb.
Aljasabb az ital, a marihuána meg elég drága ahhoz hogy átlag dolgozó ember ne 10 ezreket füstöljön el hetente.
Külföldön ahol elérhető már legálisan, ott nem is fogy annyi tömény már néhány régiókban, érthető módon hisz aki még autóba akar ülni estefelé, de dél óta iszik annak ez nehezen fog menni.
Másnaposságról ne is beszéljünk.
Mert különböző drogfogyasztó kultúrák léteznek. Az alkohol az európai kultúra történelmileg kialakult kábítószere (vö.: Demetrovics Zsolt: A szintetikus kábítószerek világa, Bp. 1998, 184-185. o.), és az évszázadok alatt belegyökeresedett a magyar (és európai) mentalitásba, adaptálódott (vagy épp alakította) a kulturához/át. A keleti kábítószerek csak a XIX. sz. végén kezdtek megjelenni (orvosok, dekadens művészek használták szűk körben), a szélesebb körű egzotikus kábítószerfogyasztás az 1960-as években alakult ki (rock-and-roll kultusz, hippik stb.) Magyarul: az alkohol a konzervatívabb (de talán nem kevésbé veszélyes) drog.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!