Az új kormányt Márki-Zay Péter vagy az Összefogás frakció fogja kiválasztani?

Egyik se, Orbán Viktor fogja összeállítani.

Az összefogás töketlenkedésére jellemző, hogy 3 hónap alatt nem voltak képesek közös listát sem összerakni, és ki tudja, mikorra sikerül. A kormányalakítást is hasonlóan kínkeservesen menne nyilván.

Nem vagyok egyik párt, pártszövetség elfogult híve (sőt, nem elfogult sem), és jós sem vagyok, így nem tudom tényként kezelni, hogy biztosan lesz olyan eldöntendő kérdés, hogy „Az új kormányt Márki-Zay Péter vagy az Összefogás frakció fogja kiválasztani?” Úgy gondolom, a valós válaszhoz a kérdés elől hiányzik egy „Ha” kezdetű néhány szavas rész.

1.) Ha az ellenzéki összefogás megválasztott országgyűlési képviselői lesznek többségben (a 199 fős parlamentben ez legalább 100 képviselő), vagy ha nem, de más megválasztott képviselők szövetségre lépnek velük, és így lesz meg a többség, akkor a köztársasági elnök nyilván az ő miniszterelnökjelöltjüket, Márki-Zay Pétert fogja az Országgyűlésnek javasolni.

Ugyanis, „A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.” ☚¹

Ha többségben lesznek, akkor a köztársasági elnök még elvben elképzelhető, de valóságban ki nem nyilvánított pártszimpátiája, vagy pártellenszenve sem számíthat, mert ha olyat javasolna, akit a többség nem szavazna meg, akkor az a személy úgysem lenne megválasztva.

2.) „𝐀 𝐦𝐢𝐧𝐢𝐬𝐳𝐭𝐞𝐫𝐭 𝐚 𝐦𝐢𝐧𝐢𝐬𝐳𝐭𝐞𝐫𝐞𝐥𝐧ö𝐤 𝐣𝐚𝐯𝐚𝐬𝐥𝐚𝐭á𝐫𝐚 𝐚 𝐤ö𝐳𝐭á𝐫𝐬𝐚𝐬á𝐠𝐢 𝐞𝐥𝐧ö𝐤 𝐧𝐞𝐯𝐞𝐳𝐢 𝐤𝐢. A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.” ☚²

Tehát, jogszabály szerint, a megválasztott és hivatalba lépett miniszterelnök javasol minisztereket.

Vélem, hogy ha Márki-Zay lesz az, akkor nem rögtönözni fog, és azt is vélem, hogy nem egyéni döntése alapján tesz majd javaslatot.

Más.

Nem tartom valószínűnek, hogy lesz „Összefogás frakció” a 2022-ben megválasztott Országgyűlésben. Bár a Házszabály lehetővé teszi az ilyen döntést, mivel „közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselők közös vagy önálló képviselőcsoport alakítására jogosultak.” ☚³, kizártnak tartom, hogy lemondanak azokról a lehetőségekről, amelyek az egyes frakciókat, frakció tisztségviselőket külön-külön megilletik.

A közös listaállítás egyik vitatott témája az LMP biztosra vehető befutó helyeinek száma. Ők ragaszkodnak ahhoz az eredeti megállapodáshoz, hogy a szövetség minden párt részére biztosítja a képviselőcsoport alakításának lehetőségét. Mivel egyéniben csak egy biztos győztesre számítanak, négy biztos befutó helyet kérnek a listán. (A frakcióalakításhoz legalább öt, ugyanazon párthoz tartozó képviselő kell.) A többiek viszont vonakodnak saját hátrányukra előnyben részesíteni az előválasztáson leggyengébben teljesítő pártot.

Ha nem külön-külön pártfrakciókat szeretnének, hanem egyetlen közöst (mindegy, hogy Összefogás, vagy más néven), akkor mindegy lenne, hogy a százat megközelítő, vagy győzelem esetén meghaladó, létszámban három, négy, vagy öt LMP képviselő lenne.

☚¹ Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 16. cikk (4)

☚² Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 16. cikk (7)

☚³ 10/2014. (II. 24.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről 1. § (1)