A kormány miért nem piaci rangsor,szintek alapján határozza meg a felsőoktatási szakok állami támogatását?

N+1-edik „alacsony az önértékelésem, légyszi írjátok már, hogy legalább a bölcsészeknél különb vagyok” kérdés.

Egyetemre nem (csak) azért megy az ember, hogy utána legyen munkája. Nem egyedül az ér valamit, ami pénzre váltható. Persze, gondolom, te a múzeumokkal és színházakkal is úgy vagy, hogy „tartsa el az a sok kcsg, akit érdekel”.

Én villamosmérnökként mondom, hogy nem szeretnék egy ilyen világban élni. Nem tartom jó dolognak, ha az állam minden téren alárendeli magát a piac aktuális trendjeinek. Az államnak kell, hogy legyen befolyása a piac folyamataira (arról lehet vitázni, hogy mennyire), különben az lesz a vége, hogy kizárólag nagy multik szabják majd meg, hogy ki dolgozhat, és ehhez milyen tudás kell. Ennek pedig az lenne a következménye, hogy egyre inkább kiveszne a kultúra, illetve ami maradna, az kizárólag profit-, és nem pedig értékorientált lenne.

Szerintem egy egészséges társadalom működéséhez szükség van a "büfészakokra" is, a probléma inkább az, hogy jelenleg a világ gazdasági rendszere nem tud mit kezdeni velük, illetve nem érdeke, hogy az emberek kulturáltak legyenek, hiszen akkor kevesebbet fogyasztanak, kevésbé hatnak rájuk a reklámok stb.

Nem tudom, te miféle szakképzettség alapján osztod az észt a 21 századról és a piacról?

S hol látod, hogy a pedagógus épp annyira keresett a piacon, mint az első kategória többi eleme.

Miféle piacon???

Ha még nem volna sinológia képzés, eléggé elszakadnànk a század nagy nyertesétől.

Még tán üzletileg is.

2-es vagyok. Persze, lehet mindent gazdasági szempontból nézni, csak annak az lesz a vége, hogy nem a gazdaság lesz az emberekért, hanem az emberek a gazdaságért. Azt sem gondolom, hogy az 1. pontban leírt szakmákra olyan hatalmas szükség lenne (kivéve orvos, pedagógus), mint ahogy az manapság hangsúlyozva van. Ma a legtöbb mérnöki és informatikai munkahelyen jobb esetben is csak mindenféle szir-szar okos eszköz és a hozzá tartozó alkalmazás tervezése zajlik, amiknek leginkább az az értelme, hogy a fogyasztó megvegye, aztán 2 év múlva kidobja. Még egyszer mondom, ezt villamosmérnökként írom. Sokan hiszik azt, hogy a mérnökök meg informatikusok valami világmegváltó dolgot csinálnak, de elárulom, hogy Magyarországon a legtöbb ilyen munkában még csak igazi tervezési kihívás/feladat sincs, inkább a multi cégeknél megszokott "prezentációk, alkatrész beszerzés, költség kimutatás készítés, itt-ott a termék pofozgatása" zajlik.

Szerintem ez is csak egy trend, ami előbb-utóbb meg fog változni. Persze az is lehet, hogy egyszer valakinek lesz egy működő ötlete a sokat hangoztatott alapjövedelem megvalósítására, és akkor az automatizáció miatt tényleg nagy szükség lesz mérnökökre meg informatikusokra, de jelenleg a legtöbb ilyen munka ugyanolyan "bullshit job", mint a többi, azzal a különbséggel, hogy ezekhez egy kicsivel több szürkeállományra van szükség és jobban fizetnek. Most éppen ez a szektor hajtja a GDP-t.