Nem kéne a 22-es választásra nyugati revizorokat hívni, hogy a Fidesz nehezebben csalhassa szét az egészet?

"nem jutott mindenhova ellenzéki ellenőr"

Talán mert ennyire kicsi az ellenzék létszáma.

Először ezen kellene változtatni.

"Nem kéne a 22-es választásra nyugati revizorokat hívni, hogy a Fidesz nehezebben csalhassa szét az egészet?"

Ahogy a többiek is már leírták, 1990 óta minden egyes választáson jelen vannak külföldi megfigyelők és minden alkalommal vizsgálódnak - teljesen szabadon - és le is írják a megfigyeléseiket.

[link]

Van köztük olyan is ami nem is kicsit elfogult a kormánypártokkal szemben, de még ők is csak "érzéseket" meg "környezeti hatásokat" és hasonlókat találtak negatívumként:

[link]

#4 "a legutóbbi választáson nem jutott mindenhova ellenzéki ellenőr, ezért úgy csalhattak, ahogy akartak"

Nem "nem jutott" hanem az ellenzéki pártok nem tudtak kiállítani embereket!

Minden szavazókörben jelen lehet pártonként, szervezetenkét 2-2 szavazatszámláló akinek ott jelöltje indul. Vagyis ha csak az országos listákat nézzük és nem az egyéni jelölteket, akkor lehetett volna minden egyes szavazókörben legalább 10-12 ellenzéki ellenőr.

Nem azért nem voltak mert a fidesz valami akadályt gördített eléjük, hanem mert nem találtak embert az ellenzéki pártok akik hajlandóak lettek volna egy teljes napot és éjszakát munkával tölteni hétvégén a szavazókörben.

#11 Csak az EBESZ NEM EZT írta le a jelentésében, ez csak a ballib média megfogalmazása, hoyg téged hülyítsenek vele mert nem nézel utána.

Tessék, ezt írták le:

"A médiacsatornák- és orgánumok nagy száma biztosítja egy bizonyos fokú pluralizmus meglétét. A médián belüli tulajdonviszonyok fokozatos koncentrációja a kormányt támogató vállalkozók és kisebb mértékben az ellenzék kezében törésvonalak kialakulásához vezetett a médiakörnyezetben, ami polarizálttá tette a választásokról szóló tájékoztatást. A kritikai hangvételű tájékoztatás tere korlátozottá vált. Ezt az űrt a közszolgálati műsorszolgáltató sem tölti be.

A médiára vonatkozó jogszabályi keretet az Alaptörvény foglalja magában, amely garantálja a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint számos más törvény, például a Médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló törvény, amely a szektor működési szabályait fekteti le. A jogszabályok előírják, hogy a műsorszolgáltatók „kiegyensúlyozott tájékoztatást” nyújtsanak a hírműsorokban és tájékoztató műsorokban. A rágalmazás és becsületsértés bűncselekmény, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható. 41 A 2010 óta bevezetett médiatörvények, amelyeket az EBESZ sajtószabadságért felelős megbízottja „a média pluralizmusát korlátozó” jelzővel illetett, nem módosultak jelentős mértékben, és hatással vannak a média magatartására a választást megelőző időszakban.

A Választási eljárásról szóló törvény arra kötelezi a médiát, hogy az országgyűlési választáson induló valamennyi jelöltnek egyenlő esélyeket biztosítson. A törvény ingyenes adásidőt ír elő a közszolgálati műsorszolgáltatókon, és tiltja a politikai hirdetéseket a kereskedelmi rádió- és televízióállomásokon, kivéve, ha azt térítésmentesen teszik, azonban engedélyezi azt a nyomtatott és online sajtóban, azzal a feltétellel, hogy előzetesen regisztrálják a listaáraikat az ÁSZ-nál. A közszolgálati műsorszolgáltató köteles 600 perc ingyenes adásidőt egyenlő arányban megosztani a választáson induló jelöltek között.43 Ezen felül három közszolgálati műsorszolgáltató legalább feleennyi időt biztosít ingyenes kampányhirdetésekre. "