Előválasztás lesz Köztársasági Elnök-jelöltből is?

Aki esetleg lusta utánanézni, mi a feladat és hatásköre a magyar közt.elnöknek, azoknak szól:

képviseli a magyar államot,

Magyarország nevében nemzetközi szerződéseket köt,

megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket,

kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását,

kitűzi az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját,

részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein,

javaslatot tehet az Országgyűlésnek intézkedés megtételére,

népszavazást kezdeményezhet,

adományozza a törvényben meghatározott címeket, érdemrendeket, kitüntetéseket és engedélyezi viselésüket,

gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát,

dönt az állampolgársági ügyekben,

dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket külön törvény a hatáskörébe utal,

a fegyveres erők főparancsnoka,

a Szent Korona Testület elnöke.

az ország elnökét helyettesítheti.

A köztársasági elnök nevezi ki, illetve menti fel

külön törvényben meghatározott személy vagy szervek javaslatára kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit és az egyetemi tanárokat,

megbízza és felmenti az egyetemek rektorait,

kinevezi és előlépteti a tábornokokat,

megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét,

a hivatásos bírókat és a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét,

a legfőbb ügyész helyettesét,

a Gazdasági Versenyhivatal elnökét,

a Nemzeti Földalap elnökét,

a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnökét.

A törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított öt napon belül a köztársasági elnök gondoskodik. A kihirdetésre megküldött törvényt aláírja, és azt a hivatalos lapban (Magyar Közlöny) ki kell hirdetni.

Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamelyik rendelkezésével nem ért egyet, azt aláírás előtt az imént említett határidőn belül megfontolás végett, észrevételeinek közlésével visszaküldheti az Országgyűlésnek, vagy véleményezésre megküldi az Alkotmánybíróságnak, ha annak valamelyik rendelkezését alkotmányellenesnek tartja. Az elnök azonban egy, a parlament által elfogadott törvény kapcsán csak az egyik vétójogával élhet.

Az Országgyűlés a törvényt újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz, vagy ha az Alkotmánybíróság – az Országgyűlés kezdeményezésére, soron kívüli eljárásban – nem állapít meg alkotmányellenességet, akkor a köztársasági elnök köteles azt aláírni és öt napon belül kihirdetni.

Valóban érdekes lenne, milyen lépésekre szánná magát egy kormányzópárt a népszavazások tükrében.

Az ellenzéktől függ, hogy valóssá lesz-e az ügyvéd úr kezdeményezése, de az biztos, hogy a Fidesz Trócsányi László volt igazságügyi minisztert szándékozik megválasztani.

A kérdés tehát az, ki v. kik lehetnének ellenjelöltek?