A jogállam tulajdonképpen csak adminisztráció?

Jogállam, ahol az állam a legitim módon elfogadott és kihirdetett jogszabályok szerint működik.

A kényes kérdés az, hogy az adott állam által legitim törvények nem mindenkinek tetszenek.

Szerintük nincs jogállam...

Pedig DE!!

Jogállamban nem módosíthatod kényre-kedvre a törvényeket, ahogy éppen az úri kedved diktálja, mint nálunk. Itt emberekre, cégekre is szabnak törvényeket, mert megtehetik.

[link]

Igen, de nem: A jogállamiságnál a joguralomhoz hozzá szoktuk tenni hogy a nemzetközileg elfogadott, alapvető emberi jogokat is elfogadja. Pl EU is így nézi és a legtöbb definicióban is ez szerepel.

Azaz ha ezekkel ellentétes törvényeket fogad el egy állam, akkor már nem tudo jogállam lenni, pl véleményszabadság, vallásszabadság, törvény előtti egyenlőség, magántulajdon, védelem a kínzás, a kegyetlen, embertelen bánásmód és büntetés elől stb... és még rengeteg más.

Jogállamban az elfogadott törvényeket, szabályokat egyformán alkalmazzák mindenkire, nem az van, hogy ha valami fideszes ügy van, akkor a hatóságok mindent elkövetnek, hogy szőnyeg alá söpörjék, ha meg ellenzéki, akkor egyből bilincsben parádéznak vele a kamerák előtt.

Vagy ha valaki, pl. vagyonosabb ember fel mer szólalni a kormány ellen, akkor hipp-hopp megjelennek a cégénél a különböző hatóságok, és mindenféle ürüggyel elkezdik vegzálni, stb.

Legfontosabb ismérvei

Önálló és független hatalmi ágak működnek egymás fékeiként és ellensúlyaként (A hatalmi ágak szétválasztása). Montesquieu szerint a hatalom elfajulásának csak hatalom vethet gátat, így érvelése szerint a törvényhozó (országgyűlés), igazságszolgáltató (bíróságok) és a végrehajtó (kormány) hatalmi ágakat legalább szét kell választani.

Senkinek nincs abszolút hatalma még informális utakon sem. Platón szerint abszolút hatalmat még erényes embernek sem szabad adni.[6] Lord Acton szerint "A hatalom megront, a teljhatalom teljesen megront".

Az önkényes döntésekkel szemben a jogszabályokkal összhangban álló döntések születnek.

A bíróságok előtt és a törvények előtt minden ember egyenlő.

Az alkotmány az emberi jogokból származtatható, és ezek kikényszerítése a bíróságok feladata.

A hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett.

"Önálló és független hatalmi ágak működnek egymás fékeiként és ellensúlyaként (A hatalmi ágak szétválasztása). Montesquieu szerint a hatalom elfajulásának csak hatalom vethet gátat, így érvelése szerint a törvényhozó (országgyűlés), igazságszolgáltató (bíróságok) és a végrehajtó (kormány) hatalmi ágakat legalább szét kell választani."

és mindez hogy jön össze az Európa szerte divatos parlamentáris demokráciával, ahol a képviselőket választjuk (törvényhozás) és aki rendelkezik a parlamenti többséggel, az alakíthat kormányt (végrehajtás), azaz nemhogy elválasztanánk egymástól a kettőt, de konkrétan össze van nőve és, ha ne adj isten kisebbségi kormányzás következik be (azaz a kormány valamilyen okból nem rendelkezik a továbbiakban törvényhozói többséggel), akkor egyből mindenki sikoltozik, hogy most akkor vége a világnak...

és persze mindezek mellet a bírókat a törvényhozás jelöli ki...

nesze neked fékek és ellensúlyok rendszere...

#7: "az alakíthat kormányt (végrehajtás)"

El vagy tévedve, a kormány meg a parlament nem végrehajtó szerv. A rendőrség vagy a NAV pl. az.

#8: te vagy nagyon eltévedve, már csak azért is (ha gondolkodnál rájöhettél volna), mert a rendőrség főnöke a belügyminiszter, a NAV-é meg a pénzügyminiszter, az övék meg a miniszterelnök.

Wiki:

"A kormány (vagy kabinet, helyenként, korábban Magyarországon is: minisztertanács) a végrehajtó hatalom gyakorlásának központi szerve, az egyes kormányzati ágak vezetőinek, a minisztereknek az összessége. A kormány, mint a végrehajtó hatalom legfőbb szerve, irányítja a közigazgatást."

[link]