Mi azzal a probléma pontosan, hogy Magyarország Ukrajna útvonalát megkerülve vesz gáz az oroszoktól?

A tranzitdíj az egyik legnagyobb szénhidrogén iparból származó bevételi lehetőség az olyan országoknak, amelyek "szárazak" (értsd: se saját gáz, se saját olaj kitermelésük nincs). Ukrajna pont ilyen - nincs még egy árva finomítója sem, de a Szovjetunió által nyugat felé kiépített vezetékek (a Barátság kőolajvezeték és a gáz útvonal) pont áthaladnak rajta és ezek után pénzt szedett, mert a Szovjetunió összeomlása után megörökölte, ukrán tulajdonba került. Az oroszoknál ez olyan nemzeti tragédia, mint náluk a cukorgyárak privatizációja volt és természetesen nem igazán örököltek neki, de hát a '90-es években nem voltak olyan helyzetben, hogy tehettek volna ellene, az ukrán csőszakaszt muszáj volt odaadniuk Ukrajnának.

Kereskedelmi jogi szempontból a tranzitdíj azért nehezen kikezdhető, mert tény és való, hogy a csővezeték rendszereket karban kell tartani, környezet- és balesetvédelmi előírásoknak folyamatosan meg kell felelni az üzemeltetés során, néha ki kell cserélni az elrozsdásodott részeket, őrizni kell a tárolókat, egy szó mint száz: rohadt magas tételeket lehet kiszámlázni tranzitdíj néven és az üzletfeleid nem igazán vitathatják, hogy lehetne olcsóbb is a megvalósítás, mert mindig be tudsz dobni valami aduászt, hogy épp miért drágul, ráadásul monopol piac is.

Vagyis monopol volt addig, amíg ki nem épültek az alternatív útvonalak és a magyar fél már nem igazán tűrte, hogy akármilyen magas árat be mer nyögni az ukrán partner, valószínűleg már annyira szemtelenek voltak, hogy olcsóbb lett Európa felől kerülőúton vásárolni a gázt. Legalábbis ezt lehet bűnvád nélkül pusztán piaci tényként kijelenteni - de igazából mindenki tudja, hogy az ukrán gáztársaságnál nem kell mélyre ásni kémügyek és lopások iránt, érdemes pl. egy bizonyos Andrij Koboljev kijelentéseinek utánanézni: a csávót idén tavasszal küldték el a Naftogaztól, mert valószínűleg "túl sokat tudott". De érdekes, hogy a Hunter Biden-féle amerikai választási kampányban bedobott ügy is erősen kötődik az ukrán gáztársasághoz, szóval politikai szálakért sem kell messze mennie a cégnek. Tul.képp. kármilyen konspirációs teóriát lehet szőni a döntés mögé, de a lényeg, hogy az ukránok gigantikus örökjáradéktól estek el ezzel, s azért nincsennek olyan gazdasági helyzetben, mint a tengeralattjáró miatt balhézó franciák, nekik ezen tényleg sok múlt volna.

A vicc az egészben az, hogy nekünk tök mindegy hogy milyen gázvezetéken jön a gáz, mi ugyanúgy az oroszoktól és ugyanúgy orosz gázt veszünk meg. ami nem mindegy az az ára.

A magyar illetékeseknek az oroszokkal a lehető legkedvezőbb szerződést kell megkötnie a MAGYAROK számára és nem az ukránoknak. Mi az oroszokkal szerződünk és hulla mindegy hogy egy szivárványon unikornisok húzta szánon küldik azt a gázt vagy az ukrán vezetéken, csak legyen a lehető legolcsóbb.

Most is vezetéken fog jönni a gáz, csak egy másik országon keresztül. A törökök is tesznek rá tranzitdíjat. Ha az a kevesebb és az a biztonságosabb is egyben, akkor azt kell választani. Ha lenne az olcsóbb ukrán vezeték és a biztonságosabb, de kicsit drágább török, akkor is inkább a török lenne a nyerő - de mivel az ukránoké drágább is meg bizonytalanabb is, nincs választási lehetőség.

Pont olyan mintha valaki nekiállna a vevőt feljelenteni a piacon, hogy nem az ő zöldséges standjánál rendelte meg a krumplit évekre előre, hanem ment egy másik árushoz, csak mert ott mindig van krumpli és mindig olcsóbb is.