Szavaztunk az előválasztáson. Ez az eljárás mennyire szabályos? Mármint hogy beazonosítható mindenki.

10es, akkor neked nincsen fogalmad erről.

"de látom akkor még most is azt hiszed, az elnöki rendszerben közvetlenül választanának miniszterelnököt, pedig nem. "

Elnöki rendszerben nincs miniszterelnök, sose állítottam hogy van. Ergó szalmabáb érveléssel próbálsz "vitázni". Alap hiba.

"Ha Mo. prezidenciális rendszer lenne, nem a miniszterelnököt, hanem a köztársasági elnököt választanánk közvetve, plusz nagyobb lenne jogköre."

Nem, mert nem lenne miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök és a miniszterelnök szerepköre olvadna össze. Emellett a parlament szerepe is teljesen megváltozna. De szerintem a kérdés szempontjából teljesen felesleges leírni, mivel nem rendszerváltásról van szó.

De kösz hogy megpróbáltál kioktatni, legközelebb talán sikerül.

#11

Sajnos tájékozatlanabb vagy, mint hittem.

Franciaországban is elnöki rendszer van, Emmanuel Macron az elnök, van miniszterelnök is Jean Castex személyében. Oroszország szintén elnöki rendszer, az elnök Putyin, a miniszterelnök Andrej Removics Belouszov.

Az USA-ban sajátos elnöki rendszer van, ott az elnök egyben a kormányfő is, te láthatólag leragadtál ennél a példánál, de bőven van még mit tanulnod, sebaj, ma is okosodtál.

12, Francia és oroszo. KEVERT rendszerű. "semi-presidental".

Jesszus. DK szindróma a köbön. 🤦‍♂️

12. Annyiban egészíteném ki, hogy az USA tisztán elnöki rendszer, míg Fr. és Oroszo félelnöki.

7.

"Az "előválasztás" nem garancia, lazán megteheti a jogszabály szerint az összefogás azt hogy mzp a jelölt, de végül Karácsony vagy Dobrev lesz a tényleges miniszterelnök."

Hát nem hiszem, hogy megtennék, ugyanis van egy megállapodás a pártok közt.

A Fidesz rettegéspolitikája működik. Már kezd eluralkodnia paranoia. De lássuk.

1. Egy szavazásnál sokféle csalás lehetséges, ennek kivédésére kizárólag a népességnyilvántartó adatai és az egyedi azonosítás együttes alkalmazása véd meg. A hivatalos, országos választás is így működik.

2. Minden szakszerű védelem esetén a csalás kizárólag akkor lehetséges, ha az ellenőrző személyek ezt lehetővé teszik.

3. Ha nincs teljes adathalmaz az ellenőrzéshez, akkor lényegesen több programozással azt lehet szimulálni. Nem 100%-osan, mert ez a fantomszavazásokat nem védi ki, hiszen ahhoz a népesség tényadatai kellenek.

4. A kormány nem engedélyezte a népességnyilvántartás adatainak használatát. Nem a lenyúlástól való félelem miatt, hanem a folyamat megnehezítése céljából. A lenyúlás ma már nem probléma, kizárólag pénzkérdés.

5. Az előválasztás működési módja a következő:

a) regisztráció, ahol kizárólag a név és a lakcím megadása, valamint az adatkezelés tudomásulvétele kötelező. Minden további adat opcionális, későbbi információk küldésére szolgál (amit akkor és később le lehet tiltani).

b) Ezeket az adatokat ellenőrzik és tárolják, majd rögzítik a személyi számot is. Ez teszi lehetővé a többszörös és a fantomszavazás kivédését.

c) Két szavazólap van, mindkettő egyedi azonosítóval. Ennek célja a szavazatok meghamisításának kivédése. Egy rendkívül gyakran alkalmazott mód, hogy legyártanak hatalmas tömeg szavazatot (ez a szavazólap egy átlagos géppel és nyomtatóval bármikor produkálható a QR kód kivételével), és beteszik a többi közé. A kód garantálja ennek lehetetlenségét.

d) A jelölt kiválasztásának (a szavazásnak) titkossága biztosításához megfelelő infrastruktúra kell. Itt nincs, mert nem engedélyezték (ahhoz lényegesen nagyobb közterület és megfelelő eszközök kellenek - beleértve az itteni csalások kivédését, ami egy közkedvelt módszer).

6. Ahhoz hogy, egy szavazat könnyen beazonosítható legyen, szükséges a két adat (a QR kód és a személyi szám) összerendelése, majd külön listába tétele. Egy jó programozó az ezt végrehajtó programrészt percek alatt kiszúrja, és feljelentést tehet. A programot (adatok nélkül) ellenérdekelt felek tesztelik, hogy mit tud. És ha nem azt, ami a nyilvánosan meghatározott, az egy könnyen kideríthető bűntény.

7. A szavazás módja egyénfüggő. Van, aki titkolja (ahogy illik), és elvonul. E célra a teljes közterület a rendelkezésére áll, sokan meg is teszik ezt. Mások felületesen takarják. A többséget nem érdekli, ha látják. Egyfelől vállalja, másfelől nem ismerik, harmadrészt (például az ellenőrző személy orra előtti ikszelés) ki fog emlékezni a harmadik eset után, hogy ki és mit ikszelt. Miközben azzal van elfoglalva, hogy a nem csúcstechnológia eszközével igyekezzen, hogy ne legyen hosszú a sorbanállás.

Végezetül és általában: adatkezelő szoftvereket valaki megír és valaki felügyel (maga a használó nem számít). E két szereplő azt tud meg, amit nem szégyell. Bármilyen esetben. Ezért e szereplőket súlyos büntetéssel szankcionált titoktartásra szoktak kötelezni (írásban). Innentől a felhasználó kizárólag ahhoz tud hozzáférni, amit a szoftver enged. Titkos adatok kiszivárgása pontosan azt jelenti (se többet se kevesebbet), hogy a rendszergazda illegálisan belenyúl a szoftverbe és kinyeri belőle az őt érdeklő adatokat, esetleg plusz szoftverrel összerendel adatsorokat, amelyek egyébként szigorúan különállók. Lényegtelen, hogy önszorgalomból vagy rendelésre teszi, ha a kiszivárgás okozója nem derül ki, az kizárólag azt jelenti, van megrendelő, és kellő hatalommal rendelkezik ahhoz, hogy akkor sem büntethető, ha nem adja ki, ami a kötelezettsége. És képes megvédeni a rendszergazdát, mert más egyszerűen nem ért az adatkinyeréshez (ha mégis, akkor már a szoftver írásánál történt a törvényszegés).