Mit gondoltok a Karátson Gábor Kör által kiadott Harmadik út ökopolitikai programtöredék című programtervezetről?
„Ez a Magyarország még mindig összeszedhetné magát, megrázhatná magát, mint a kutya… A valóságos élő emberek, akikkel találkozom, lenyűgözőek, csak mintha el volna átkozva az összefüggés.”
(Karátson Gábor)
Ennek az átoknak a feloldására teszünk most kísérletet…
ELŐSZÓ
A környezettudatos politikai nyilatkozatok általában kétfélék: hazugok vagy kétségbeejtők. A hazugok fenntartható fejlődésről beszélnek, elhallgatva, hogy ami ma van, az nem fejlődés, hanem egy civilizáció hanyatlása, amelyet nem fenntartani kellene, hanem új alapokon újjáteremteni. A kétségbeejtők szerint a földi ökoszisztéma összeomlása emberi erővel immár alig fékezhető. Amit a következő évtizedekben még megtehetnénk, az emberiség azt sem fogja megtenni, mert akiknek ez a hatalmában állna, éppen ők az igazi haszonélvezői az erőltetett növekedés – esztelen pazarlás rendszerének. Alattvalóik pedig el sem tudják képzelni, hogy élhetnének másképpen is.
Mi ezzel szemben azt állítjuk, hogy azokban az országokban, ahol még nem rekesztették el teljesen a gondolatok szabad áramlásának útját, új eszmék terjednek, és egyre több embert tesz fogékonnyá ezekre létforrásaink végzetes beszűkülése. Ezek az eszmék a túlélés és a megújulás lehetőségével kapcsolatosak, és alkalmasnak ígérkeznek az előttünk álló súlyos megpróbáltatások enyhítésére. Bölcsességet, erkölcsi bátorságot csakis ezek szolgálata kíván; ha nem cselekszünk, az összeomlás magától is bekövetkezik.
Az emberi beavatkozás nyomán kibontakozó természeti katasztrófa új megvilágításba helyezi mindazt, amit az együttélés értelméről, a társadalom rendjéről gondolunk. A ma születő döntések hosszú évszázadokra – vagy örökre – meghatározzák utódaink életlehetőségeit: az ebből fakadó felelősség tudatában kell választ találnunk korunk kihívására.
A világ mostani rendje nem azért fenntarthatatlan, mert a természet eltartóképességének korlátaiba ütközik, hanem azért ütközik természeti korlátokba, mert fenntarthatatlan.
A várakozás, hogy az emberiség jóléte a termelés fokozásával elérhető, végzetes tévedésnek bizonyult. Hiába állították a tudományt a természet – mindenekelőtt az emberi természet – leigázásával azonosított haladás szolgálatába, az eredmény a tudás beszűkülése, a létbizonytalanság növekedése, az emberhez méltó élet természeti és kulturális feltételeinek romlása lett. Egyetlen faj robbanásszerű szaporodása és terjeszkedése az összes többi rovására immár a földi ökoszisztéma összeomlásával fenyeget.
Az ökológiai katasztrófa enyhítésének egyetlen útját ismerjük: a természeti források kimerítése és tönkretétele helyett megélhetésünket ezentúl az emberi képességek bölcsebb használatára kell alapoznunk.
Ha az örömtelen pazarlás helyébe a felelős gondoskodás lép (egymásról, az utánunk jövőkről, az élővilágról – ez a három szorosan összefügg), szebb, értelmesebb élet jut mindenkinek. Szó sincs lemondásról: az ökológiai politika célja a felszabadulás a technológiai–gazdasági kényszerintézmények zsarnoksága alól. Hogy miféle eszközökkel érhetjük el, ezt igyekszünk tisztázni az alábbiakban.
Mi nem az álbaloldal és alsójobboldal küzdelme által behatárolt politikai térben keressük a helyünket. A lejárt szavatosságú és megromlott állagú politikai eszmék újrahasznosításába ölt energiák pártjaink mélységes bizonytalanságáról árulkodnak arra nézve, hogy egyáltalán mit is kellene itt és most akarni.
Nem fogadjuk el sem a globális üzleti hálózatok, sem az új párthűbéri rendszer játékszabályait, mert hatalmát mindkettő létforrásaink pusztítására építi. Meggyőződésünk, hogy a civilizációnk fennmaradását fenyegető válságból kiutat csak az ökológiai belátásokra támaszkodó politika kínál.
Nekünk nincs pártunk, azonban van programunk: az Olvasó a Karátson Gábor Kör politikai programját tartja a kezében. Nem szakpolitikák gyűjteményét, nem is a környezetvédő mozgalmak kívánságlistáját. Munkánk az ökológiai válság kezelésére alkalmas intézkedések és az alapjukat képező politikai elvek bemutatására vállalkozik.
nekünk ehhez semmi közünk nincs, maximum a pálya széléről kiabálhatunk be, hogy mit művel a föld erőforrásaival kína meg az egyesült államok
miközben a kis düddő üdvöskénk gréta dumbberg meg nyomatja az új teslájával de ő 3 éve nem vett új ruhát
hát micsoda egy tudatos ember
hé gréta! én nem vettem teslát, és egy 30 éves rozoga autót hasznosítok újra, túlhajtom az 1 milliomodik kilométerén is
nem még legyártatok magamnak egy zsír új verdát 5 évente
na erre varjál gombot gréta!
dehogy olvastam
talán nem erről a nyugatról átvett szemét az egész, ahol olyan dolgokról beszélnek, amik Magyarországon nem is jelenségek, mert a magyar emberek 90%-a anyagi okokból képtelen túlfogyasztani?
a svéd fiatalok bármelyik hétvégén megtehetik, hogy leugorjanak spanyolországba fapadossal, a magyarok meg évente egyszer
ez olyan, mint amikor valaki 2021ben MLM struktúrákkal akarna fárasztani
mégis mit kellene szerinted az európában az egyik leginkább "tudatosan fogyasztó" (értsd keveset) népességnek, hogy még "zöldebb" (értsd keveset fogyasztó) legyen?
öko izé meg klímakatasztrófa
aha
méhlegelő már van, ennyi volt?!
Karátson Gábor és Lányi András bőven Gréta Thunberg előtt születtek, sőt Schiffer András is.
Bős-Nagymaros idején hol volt még Gréta? Amikor a Duna-kör elkezdett tüntetni meg tudományos konferenciákat szervezni a vízlépcső ellen?
Vagy hol volt Gréta 2011-ben mikor a humánökológia mesterszak elindult az ELTE-n? Előtte meg szakirányként lehetett választani szociológián belül.
Amúgy érdekes amit mondasz, de én nem 30 évesen jöttem rá, hogy mekkora probléma is a klíma változás és az ember okozta tömeges fajkihalás, hanem tiniként. Ugyanis amint megtanultam olvasni én is lapozgattam az otthoni könyvtárunkban olyan könyveket, amiben leírták, hogy hogy hogyan tüntettük el az erszényes farkast, vagy Oriás Alkákat.
Amellett meg már akkor szó volt emlékeim szerint, hogy az Aral-tó kiszáradását is az emberi tevékenység okozta, kb úgy mint a Velencei-tóét, vagy Debrecenben az addig jó piknikező helyszínként használt Fancsika-tavak kiszáradása is jóval hamarabb téma volt, mint Greta megjelent volna.
Ha már magyar példakat akarsz hallani?
Gondolom a harmadik útról se hallottál. Pedig létező politikai és gazdaságpolitikai gondolat, ami valami köztes állapotot képzel el, tervgazdaságra építő kommunizmus és a neoliberális gazdaságpolitikán alapuló fogyasztói társadalom között. Aminek számos követői akadtak Magyarországon.
Talán vehetnéd a fáradtságot, és nézz utána ezeknek, mert talán kevésbé tünnél ostobának, és megvezethető állampolgárnak, mint aki mondjuk nem választási programterv elolvasása után szavaz a kedvencére, jól alaposan átgondolva és belegondolva addigi életébe. De úgy látom, hogy te tipikusan az vagy aki közszolgálati médiából tájékózodik, és megeszi a gyűlölet kampányt már évek óta és nem tud önálló gondolatot felmutatni a saját életében, csak csapódik ide-oda.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!